Bírósághoz fordult egy svájci nő, mert elege lett a tehénkolompolásból. Svájcban rengeteg a legelő, amin nemcsak tehenek, hanem kecskék és szamarak is vannak. Az állatok nyakába pedig kolompot tesznek, elsősorban azért, hogy ködben és sötétben is lehessen tudni, hogy merre járnak az állatok.
A nő háza közvetlenül egy legelő mellett volt. Azt állította, hogy a folyamatos kolompolás miatt nem tudott pihenni, ezért a bírósághoz fordult. Nemcsak a kolompok betiltását szerette volna elérni, hanem azt is, hogy a gazdák használjanak modernebb eszközöket az állatok bemérésére. Például GPS alapú nyomkövetőt.
Elsőre nagyon furcsának tűnhet ez a per, hiszen a kolompolás a svájci hagyományok szerves része. Sok turista kimondottan a hegyi legelők látványa miatt érkezik, ami elképzelhetetlen lenne a kolompoló tehenek nélkül. A bíróság először el is utasította a nő beadványát, aztán egy fellebviteli bíróság elkezdte komolyan venni a panaszt. Megvizsgálták a zajszintet a nő házánál, és azt találták, hogy a pihenést tényleg zavarhatja a csilingelés.
Az ítéletük szerint a jövőben a tehenekre csak kisebb, halkabb kolompokat lehet majd tenni. Olyanokat, mint amiket most kecskékre vagy juhokra szokás. A borjak és a szamarak ezentúl egyáltalán nem kaphatnak kolompot a nyakukba. Egyrészt azért, mert a bocik amúgy sem mennek el a mamájuk közeléből, másrészt azért, mert egy elkóborolt szamár kevesebb kárt okoz, mint egy elkóborolt tehén. Ráadásul az is kiderült a per során, hogy a csacsikat kimondottan zavarja, ha kolomp van a nyakukban.
Az ítélet ugyanakkor kitér arra is, hogy az évszázados hagyományokat nem szabad lecserélni, csak azért mert van modernebb, okosabb technológia is. Persze, simán lehetne jeladót tenni a tehenekre, amúgy is van chip a fülükben. De a kolompolás hozzátartozik Svájc életéhez. Arra viszont mostantól figyelni kell, hogy ennek hangja ne zavarja senki pihenését.
Nemrég Olaszországban is előfordult hasonló panasz, ott egyértelműen a tehenek mellé állt mindenki.
