Ma ünnepli 80. születésnapját Rubik Ernő feltaláló, építész és szobrász, a bűvös kocka atyja. A térbeli kirakós kivételes, világhírű magyar találmány, de nem volt egyszerű az út idáig.
Rubiknak annyiban volt könnyű dolga, hogy édesapja, idősebb Rubik Ernő híres repülőgép-tervező volt, akinek vitorlázógépei ma is repülnek. Így a mérnöki észjárást és a szerszámok ismeretét a feltaláló a családból hozta. Nem okozott gondot neki fából kifaragni és gumikkal összerakni a forgatható kocka prototípusát 1974-ben. De ekkor még nem játéknak szánta, hanem oktatási segédeszköznek. Építészetet tanított, és úgy gondolta, hogy a térbeli gondolkodást fejlesztené egy ilyen modell. Az őskocka lapjai még nem háromszor három, csak kétszer két kis kockából álltak.
A 3 soros kockában már meglátta a logikai játék lehetőségét. És ekkor került szembe azzal a dinoszaurusszal, amit úgy hívtak: szocializmus.
Amerikában vagy Nyugat-Európában egyszerűen ment volna. Hiszen csak találni kell egy céget, akik a nagy haszon reményében legyártják a kockát. És addig gyártják, amíg van rá vevő. A szocialista Magyarország nem így működött. A központilag szervezett gazdaságban a játékipar nem volt fontos. A műanyaggal dolgozó vállalatoknak más feladataik voltak. Rubik nagy nehezen talált egy gyártót, és elkészülhetett az első pár ezer darab. Ezek külföldi kiállításokra is eljutottak. A kocka önmagában még nem keltett nagy érdeklődést, de a feltaláló sokszor személyesen mutatta meg, hogyan kell használni. És akkor már mindenkinek leesett az álla.
Aztán néhány év múlva eljött a világsiker, a milliós darabszám és persze a kínai hamisítványok.
A bűvös kocka ráadásul nem bizonyult múló divatnak. A mai napig rengeteget adnak el belőle. Rubik tervezett még sikeres térbeli játékokat, például kígyót vagy lapokból álló hajtogatóst, de a kocka maradt a főműve. Talán a legismertebb magyar találmány a világon. Nemcsak hazánk jelképe, hanem a logikáé, az értelemé, a furfangos megoldásoké.