Olyan társadalmi rendszer, ahol a termelőeszközök – a tőke – túlnyomórészt vagy teljesen közösségi, állami tulajdonban van. Senkinek sincs saját bányája, gyára vagy áruháza. Ezeket az állam irányítja, többnyire előre meghatározott terv alapján. Az állam gondoskodik a lakosság ellátásáról, megszervezi a sajt, a játékok és az autók gyártását, és meghatározza, mennyi pénz jut ezekre. A szocializmus általában kiiktatja a piaci versenyt, ami azzal jár, hogy nem születnek új, jobb termékek, mert senki sem érdekelt ezek létrehozásában. Ezenkívül általában elszámolják, mennyi sajt kellene, és végül nincs elég. Ezzel szemben a kapitalista piacgazdaságban a sajtgyárak versenyeznek, és amíg van vevő, addig sajt is lesz.
A szocializmus rendszerét Karl Marx német közgazdász dolgozta ki a 19. században, és először Vlagyimir Iljics Leninnek sikerült tartósan bevezetni Oroszországban, majd a későbbi Szovjetunióban. Magyarországon a második világháború után, 1948-tól épült ki a szocialista berendezkedés, a megszálló szovjetek nyomására. A szocializmus végül az egész világon csődbe ment, a Szovjetunió kivonta hadseregét a megszállt államokból, és visszaállt a kapitalista gazdaság. Kína és Vietnám fenntartotta a diktatúrát, de gazdaságát piaci alapon, versenyben működtette tovább.
A szocialista társadalmak eddig kivétel nélkül diktatúrák voltak, elnyomás nélkül nem maradtak fenn. A kapitalizmus problémái, az egyre növekvő egyenlőtlenség miatt azonban a mai napig folyik a gondolkodás azon, mi és hogyan valósítható meg belőle vérfürdő nélkül. A diktatúrát és az erőszakot elvető, de az igazságosságot és az esélyegyenlőséget hangsúlyozó mai pártok általában szociáldemokratának nevezik magukat.
