Tegnap kérdeztük, hogyan ment nálatok az egész országot érintő bombariadó. Köszönjük, hogy sokan válaszoltatok! Rengeteg olvasónk iskolája a fenyegető levelek címzettjei között volt. Többen írtak a suli kiürítéséről és arról, hogy más intézmények, önkormányzatok fogadták be őket az átvizsgálás idejére. A szerencsésebbek kaptak teát is.
Többen említették, hogy a telefonok elvétele most nem jött jól. De az iskolák igyekeztek visszaadni őket minél előbb.
„Nálunk nem volt, de a szomszéd iskolában igen. Én nagyon megijedtem.”
„A mi sulinkban nem volt és nem is gondoltam olyan ijesztőnek, hogy „jaj most kaptak az igazgatók valami kamu levelet, nem tök mindegy?” Aztán láttam azt a levelet, legalábbis állítólagosan az a levél volt az, amelyiket az igazgatóknak küldtek. Azt már nem volt olyan könnyű figyelmen hagyni.”
„Először azt hittük, próba, de a tanárok azt mondták, hogy nem az. Most befogadott minket az Uzsoki kórház, egy teremben ültünk. Volt, aki nem fért be a terembe, ők a folyosón várakoztak. A szülők hazavihették a gyerekeket, velem is ez történt. A folyosón nem tudták szállítani a betegeket, mert az tömve volt emberrel.”
„Nagyon nagy volt a káosz, nem tudtunk semmit, azt se, hogy egyáltalán mi történik, és még mindig minden kétes és bizonytalan. Először csak az udvarra ment ki mindenki, aztán hazaküldtek minket. Kicsit nyilván megijedtünk, mert olvastuk a fenyegető levelet, és a legrosszabb, hogy senki nem tud semmit biztosan.”
„Szörnyű volt, teljes pánikban voltam.”
„…mikor megjöttem, láttam, hogy az igazgató telefonál folyamatosan, és mindenki meg van ijedve. Miután kijöttek a rendőrök meg a tűzveszély elhárítók, azután egy öt perccel odamentünk az ofőnkhöz, és hazaküldtek.”
„Egy kicsit féltem és rengeteg elsőst láttam sírni. (Szegények!)”
„Kedves kispolgár! Mindennap olvasom a napi gyerekhíreket és nagyon szeretem őket. Ma az én iskolámban is volt bombariadó, de nem féltem annyira. Végül nem találtak szerencsére semmit de nagyon izgalmas folyamat volt.”
Elmaradt dolgozatok, viccek és szabadnap
És ugyanakkor sokan – nyilván főleg a nagyobbak – írták, hogy annyira azért nem rémültek meg, sejtették, hogy igazából nincs bomba. Fontos, hogy ilyen riadóknál ettől függetlenül tegyétek, amit az iskola vezetése mond. Előfordulhatnak veszélyes helyzetek akár műszaki hiba, például zárlat vagy gázszivárgás miatt is. Ilyenkor nem szabad kockáztatni.
Azt is sokan elmondták, hogy főleg a kisebbek estek pánikba, ami teljesen érthető. Ha mód van rá, hasonló helyzetekben a nagyobb gyerekek is segíthetnek őket megnyugtatni vagy akár szórakoztatni.
Na és persze akadtak, akik meglátták a dolog jó oldalát:
„Elmaradt az irodalom doga!!”
„Igazából még viccelődtünk is vele.”
„Örültünk, hogy haza lehet menni.”
„A mi iskolánk annyira rossz, hogy még bombafenyegetést sem kap!”