Egy 62 éves amerikai férfi, Rick Slayman vállalta be, hogy rajta végzik el a világ első, disznóból élő emberbe történő veseátültetését. Slayman már túl volt egy sikertelen, emberi átültetésen, és a kísérleti beavatkozás nélkül kis esélye maradt a túlélésre.
Egy ilyen manőver azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik. A műtétet sok-sok év kutatás és tesztelés előzte meg. Elsőként olyan emberekbe ültették be az állati vesét, akik sajnos már agyhalottak voltak, így arra, hogy felébrednek, nem volt esély. Ilyenkor vagy a családtagok engedélyezik, hogy a testet kísérletre használhassák, vagy maga az ember még életében rendelkezik arról, hogy kutatásra ajánlja fel a testét. Esetleg arról, hogy szervdonor legyen belőle halála után – vagyis a használható szerveit mások megmentésére ajánlja fel.
A vese egy genetikailag módosított disznóból származott. A génszerkesztéssel csökkentették az esélyét annak, hogy a befogadó szervezet kivesse magából az új szervet. A szervátültetetteknek amúgy is életük végig gyógyszereket kell szedniük, hogy ezt megelőzzék.
A négy órás műtét az orvosok szerint zökkenőmentesen ment, és egy igazi mérföldkő a transzplantációs orvoslásban.
Ugyanis sokkal több a beteg, akinek szüksége lenne valamilyen szervre, mint a donor. Ezért sajnos még mindig sokan meghalnak, amíg új szívre, vesére, májra, tüdőre várnak.
Pár éve egy disznószívet is ültettek emberbe. A műtét jól sikerült, de a páciens fél évvel később meghalt. Az orvosok így is sikernek könyvelték el a beavatkozást, mert a férfi szervezete nem vetette ki magából a szervet, hanem más komplikációk léptek fel.
És hogy miért disznó? A disznók szervei méretben nagyon hasonlóak az emberekéhez, genetikai felépítésükben szintén. A sertésnek több mint száz olyan DNS-mutációja van, ami az emberben is megtalálható, és több betegségért is felel. Mint a cukorbetegség, a Parkinson- és Alzheimer-kór. (CNN)