Szeptember végén utcai zavargások törtek ki Franciaország több városában is. Középiskolások indítottak tüntetéseket, mert elegük lett az oktatás állapotából. Az egész kicsiben kezdődött: szeptember 21-én Créteil város egyik középiskolájában azért tiltakoztak a diákok, mert idén nagyon sok tanár hiányzott a tantestületből, és ez akadályozta őket a tanulásban.
A tüntetés nagy hullámokat vetett, Párizsban és annak környékén, Marseille-ben, Lille-ben, Lyonban és más városokban szintén ellenállást hirdettek a diákok. A bajuk elsősorban a súlyos tanárhiány, az, hogy elmaradnak a helyettesítések, és hogy túl sok tanuló jár egy osztályba, néhol akár negyvenen.
A diákok nemcsak a rossz állapotú iskolák és a felszereléshiány, hanem a túlzott teljesítménykényszer, és a túl sok óra miatt is tiltakoztak. A nehézkes egyetemi jelentkezési rendszer szintén megnehezíti az életüket, illetve az is, hogy a májusi és a júniusi hőhullámok alatt elviselhetetlen a hőmérséklet a tantermekben.
De felhívták a figyelmet az egyenlőtlenségekre is. A nem Párizsban élő diákok szerint a hátrányosabb helyzetű térségekben jóval kevesebb pénzhez és lehetőségekhez jutnak az iskolák, mint a fővárosban. A mozgalmukhoz rövidesen az egyetemisták is csatlakoztak. Az egyébként egyáltalán nem meglepő, hogy Franciaországban ekkora balhé lett, mert odaát nagyon gyakoriak a komolyabb utcai tiltakozások. A tömeges tüntetés része a politikai kultúrának (és most nem az utcai erőszakos eseményekre gondolunk).
Aztán eldurvultak a dolgok
Pénteken 5-600 iskola is zárva tartott a tüntetéshullám miatt, de sok intézményt blokád alá vettek a diákok. Ez azt jelenti, hogy elfoglalták az épületet és nem engednek be oda senkit, hogy ezzel is akadályozzák a tanulást. Több olyan tanár is van, aki csatlakozott az ellenállásukhoz. A diákok azért ilyen zaklatottak, mert Franciaországban azt tervezik, hogy átalakítják a költségvetést – ami éppen az oktatásra szánt pénzek kárára menne.
Emmanuel Macron kormánya igyekszik kordában tartani a tüntetéseket, de nem nagyon sikerül, azok mostanra néhány helyen erőszakossá fajultak. Már több mint 3000 embert, főként tinédzsereket vett őrizetbe a rendőrség, Strasbourgban könnygáz borította be az utcákat, más városokban a diákok szemeteseket gyújtottak fel.
Párizsban rohamrendőrökkel csaptak össze és olyan plakátokat lengettek, amelyeken az állt: „a jövőnket építenünk kell, nem pedig elviselnünk”. Az igazságügyi miniszter kijelentette, hogy azoknak a szülőknek, akiknek a gyerekei anyagi károkat okoztak, kártérítést kell fizetniük. Egyúttal persze megkérte őket, hogy beszéljék le a tinédzsereket az utcai tüntetésekről.
Ellesték a belgák is
A diákok és az emberi jogi szervezetek azzal vádolták a rendőrséget, hogy túlságosan agresszív eszközökkel lép fel a diákokkal szemben. Az Amnesty International szerint a tinédzsereket védeni kell, nem pedig botokkal verni. De a rendőrök is szenvedtek már sérüléseket, miután megtámadták őket, ezekben az ügyekben vizsgálat is indult.
Édouard Geffray oktatási miniszter jelenleg különböző diákszervezetekkel és szülői szervezetekkel találkozik, hogy tárgyaljon velük a helyzetről és annak a megoldásáról. De egy nagyszabású országos tüntetés is készül, a diákok október 6-án vonulnának még nagyobb számban az utcára.
Nemcsak a francia tanulók elégedetlenkednek. Belgiumban, Liège-ben több középiskolás is tüntetést indított csütörtökön az oktatás minőségének javításáért. Péntekre be is zárt a város összes gimnáziuma.
A Fidesz kormányzása alatt Magyarországon is voltak nagyobb diáktüntetések, szintén az oktatás rossz helyzete miatt. Ezek azonban a franciaországihoz képest békésen zajlottak. Igaz, nem is hoztak semmilyen eredményt; változást végül azok a fiatalok értek el, akik elmentek szavazni.
