Hallhatjátok és olvashatjátok, hogy összeomlott az ország költségvetése, és hogy szinte üres az államkassza. Ez így önmagában persze alapvetően túlzás. Ha így lenne, nem járnának a buszok, nem működnének az iskolák, bezárnának a kórházak, és jó nagy káosz lenne. De az adatokból azért az látszik, hogy jóval több lett a kiadás, mint a bevétel.
Az ország vezetői minden évben megtervezik, hogy mennyi bevételre van szükség, és ezt mire kell költeni. Az ideális az lenne, ha nem akarnának többet költeni, mint amennyi pénz bejön, többnyire adókból. Aztán persze menet közben ez sokat szokott változni, főleg akkor, ha valami előre nem látható dolog miatt kevesebb pénz folyik be. Például a koronavírus-járvány alatt kevesebbet költöttünk, és ezért kevesebb volt az ebből befolyó forgalmi adó. Vagy több lesz a kiadás. Ez történt most is. Hiába nőttek a bevételek a tavalyiakhoz képest, a rekordméretű infláció miatt jóval többet kellett költeni. Egyebek mellett nyugdíjakra.
Minden rendben?
Amennyivel többet költünk, mint a bevétel, azt nevezzük költségvetési hiánynak. Ezt az állam leginkább úgy tudja pótolni, hogy hiteleket vesz fel. A hiányt úgy is lehet csökkenteni, hogy az állam megszorít, azaz spórol. Most többek között az önkormányzatok, vagyis a települések támogatásán. Ez persze nem tetszik az ellenzéknek, szerintük például a kormánypropagandára lehetne kevesebbet költeni, vagy a budapesti reptér megvásárlását lefújni.
A tavalyi hiány, amit 2023 első 9 hónapjában mértek, jóval nagyobb lett a vártnál. 2997 milliárd forint hiányzik, ez 5,4 százalékos hiány. Korábban az egész évre vártak 3,9 százalékot. A teljes évre nézve a hiány akár 6 százalék is lehet.
A pénzügyminiszter – Varga Mihály – szerint azonban minden rendben, ezek a számok még mindig jobbak, mint a 2022-es adatok. Igaz, a miniszterek többnyire azt mondják, hogy nincs nagy baj. Amikor már muszáj bevallani, hogy bizony nagyon elbaltázták, akkor sem ezt mondják, hanem lemondanak.