Haláli hírek

„Kedves Kispolgár! Én és az ikertesóm minden nap olvassuk a kispolgárt és nagyon szeretjük. Harmadik osztályos tanulók vagyunk és mindig mondjuk a barátainknak, hogy olvassanak ők is titeket. Sok mindent tudtunk meg a világ dolgairól nektek köszönhetően. Kérlek Soha ne hagyjátok abba az írást. Köszi L. és K.”

Gyerekeknek újságot írni alapvetően örömzenélés. Ez a közönség nem a saját mániáit akarja visszahallani, és nem kezd ordenáré gyalázkodásba, ha valami szokatlannal találkozik. Viszont időről időre bele kell vágni a fejszét nagy fákba is. Az iráni támadás még hagyján, a háború fogalmát ismerik törióráról és a korábbi híreinkből. De hogyan írjunk nekik az eutanáziáról, Karsai Dániel kálváriájáról? És ha már feltesszük a kérdést, hogy lehet-e jobb döntés a halál, mint az élet, akkor hogyan illusztráljuk? Ilyenkor kell műhelyként működni, ami nem azt jelenti, hogy zajt csapunk szerszámgépekkel, hanem hogy együtt tanakodunk és szavazunk. Például a mellékelt képet kidobtuk végül, és megelégedtünk egy halott gyümölcsfával.

Máskor meg a szanaszét ágazó problémakört kell visszanyesni, hogy fogyasztható maradjon a cikk. Ez történt az elektromos autókról és az akkugyárakról szóló cikknél. És a költségvetési hiány elszállása sem túl hálás téma, ami ma kerül asztalra.

Szóval nem mindig könnyű az örömzene sem. De az olvasóink és a leveleik gondoskodnak arról, hogy ne fáradjunk el.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Előző cikk
Következő cikk

Miért fontos, hogy határt szabjunk az empátiánknak?

Hiába fontos érzés, magunkra is vigyáznunk kell.

A madarak bebizonyították: kevésbé intelligensek, akik zaklatnak másokat

Ha téged is bántottak már a suliban, akkor most figyelj!