Hányszor lehet klónozni egy klónt?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Nem lehet a végtelenségig klónozni egy állatot. Erre jutottak japán kutatók, miután húsz éven keresztül sorozatos klónozást végeztek egereken. A klónozás azt jelenti, hogy a tudósok az élőlények örökítőanyaga (DNS-e) segítségével létrehoznak egy pontosan ugyanolyan másolatot belőlük. (Ennek a folyamatáról itt írtunk bővebben.)

A sorozatos klónozás lényege, hogy klónoznak egy állatot, majd annak a klónját és így tovább. Eddig kérdéses volt azonban, hogy meddig lehet ismételni ezt a folyamatot. A japán kutatók 57 klónozásig jutottak.

Ebből 25 generáció volt teljesen egészséges, az utódok viszont már sokat betegeskedtek. Ennek az volt az oka, hogy a DNS-ükben olyan genetikai változások történtek, amelyektől rossz állapotba kerültek. Végül az 58. és az utána következő egerek már nem is maradtak életben a születésük után.

Dolly bárány, az első klónozott emlősállat. Fotó: Wikimedia

A kutatók szerint a genetikai problémák már az első klón óta halmozódhattak. De mivel az újabb és újabb kisegerekből mindig a legéletrevalóbbat klónozták, egy ideig nem jelentkeztek a negatív tünetek.

A kísérlet egyébként azért indult, mert annak vezetője évtizedekkel ezelőtt belevetette magát a klónozás témájába. Az volt a célja, hogy egyszer majd teheneket klónozzon tömegesen.

Az első klónozott emlős egyébként Dolly, a birka volt, aki 1996-ban született és hat évet élt. Kínában egy rézuszmajmot klónoztak, Retrót, aki 2020-ban született és még életben van.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Előző cikk

Jó reggelt!

Virágos vasárnapot kívánunk!

Elloptak egy kamion KitKat csokit

12 tonna édességnek veszett nyoma.

Rejtélyes fémgömbök: ufótojások, tévedések vagy tréfák?

Néha különös gömbök kerülnek elő a Földön...