Bemutatták Kínában a hároméves Retrót, aki egy rézuszmajom. Na de mi ebben a hír? Az, hogy Retro egy klónmajom.
A 2020-ban született állat a második olyan főemlősfajból származik, amit sikeresen klónoztak. A másik faj a közönséges makákó, belőlük 2018-ban két klónt állítottak elő. És még ők is életben vannak.
Az első klónozott emlős egyébként Dolly, a birka volt, aki 1996-ban született és hat évet élt.
A klónozás egy nagyon bonyolult folyamat és nem olyan, mint a sci-fikben. A klónozást molekuláris klónozással, sejtklónozással és nukleáris átvitellel lehet elérni. Mindegyik lényege, hogy a klónozott és az eredeti élőlény sejtszintig megegyezzen, azaz genetikailag teljesen azonosak legyenek.
Dollyt, a birkát nukleáris transzferrel, vagyis átvitellel hozták létre. Ebben kibeleznek egy petesejtet, kiveszik a sejtmagját, vagyis megfosztják a génállományától (DNS-étől). Egy másik test sejtjéből csak a sejtmagot használják és beleteszik a kibelezett petesejtbe. A megtermékenyítés folyamata nemcsak bonyolult, de részben titkos is. A vége az, hogy az új DNS-sel ellátott petesejtet beültetik egy nőstény állatba. Persze az egész eljárás ennél is jóval bonyolultabb, de körülbelül ez a lényege. És hol sikerül, hol nem.
Retronál is ezt a módszert használták, de nem az eddigi eljárás szerint, mert az nem járt sikerrel. Módosítottak rajta. 113 embrió készült, ebből 11-et ültettek be 7 állatba, amiből egy született élve.
A kutatók azt mondják, azért fontos a majmok klónozása, mert az egereken végzett kísérleteknek vannak korlátai, hiszen az egerek és az emberek felépítése nagyon eltér. A majmok főemlősök, közelebb állnak az emberhez, így vakcinák és más életmentő orvosi kísérletek teszteléséhez sokkal alkalmasabbak. Az állatokon való kísérletezés és klónozás ellen egyébként több állatvédő szervezet is rendszeresen felszólal. (CNN/ Nature)