Hagyományos politikai irányzat. Nevét onnan kapta, hogy a francia forradalom után a nemzetgyűlés jobb oldalán ültek azok, akik a királyságot és a nemesek kiváltságait támogatták. A jobboldal többnyire a társadalom jelenlegi állapotának fenntartásán dolgozik, vagy egy korábbi állapot helyreállításán. Gyakran – de nem mindig – vallásos alapon áll, egyik formája a kereszténydemokrácia. Jellegzetes hívószavai a hagyomány, a nemzet és a vallás. Gazdasági téren a jobboldal általában nem részesíti előnyben a szegényeket. Például csökkenti a gazdagok adóját.
A klasszikus jobb- és baloldal ma már ritkán jelenik meg tisztán, a különböző áramlatok hatottak egymásra. Jobboldaliként ismert pártok időnként baloldali üzeneteket használnak, és fordítva.
Lásd még: baloldal, szélsőjobboldal
