Nagyon sok fiatal és néhány kevésbé fiatal várta hónapok óta a július 23-át. Ezen a napon este derült ugyanis ki, hogy felvették-e őket a kívánt egyetemre szeptembertől vagy sem. A kormány határozza meg ugyanis, hogy melyik egyetemre, melyik szakra hány ponttal lehet bekerülni.
A felsőoktatási képzések nagyobb része állami támogatással végezhető el. Négyből három hallgató így ingyen tanulhat. Aki nem, annak viszont saját pénzből kell fizetnie a képzését. Ez sok százezer forint is lehet félévente. Igaz, az „ingyen tanulás” is csak azt jelenti, hogy magáért az oktatásért nem kell fizetni. A taneszközök, és főleg a lakhatás, a megélhetés nagyon is sokba kerül a diákoknak vagy a szüleiknek.
Az, hogy nem kell fizetni a hallgatóknak a képzésért, azt jelenti, hogy az adófizetők pénzét költi az ország az állampolgárai oktatására. A pénzt a kormány osztja el, így ő határozza meg, hogy hány diplomás szakembert szeretne.
Érdemes tanulni
Egy diploma jó annak, aki megszerzi, és jó az országnak is. Az egyetemet végzettek általában jobb állásokat választhatnak majd. Bár vannak ellenpéldák is, de átlagban több fizetést kap egy diplomás, mint egy alacsonyabb képzettségű ember. Az országnak pedig jó, ha sok diplomása van, mert akkor sokkal versenyképesebb, gazdagabb lesz.
Minden kutatás azt bizonyítja tehát, hogy jó befektetés tanulni. És jó befektetés az államnak is, ha elég pénzt ad a színvonalas oktatásra. A magyar kormány korábban úgy döntött, hogy nagyon sok pénzbe kerül egy diplomás kitaníttatása, ezért kevesebb diáknak biztosította a tanulás lehetőségét. Pár éve viszont rájött, hogy Európában nálunk van a szinte a legkedvesebb diplomás a fiatalok között, ezért két éve, tavaly és idén ismét több hallgatót vehettek fel a magyar egyetemek.
Majdnem százezer diák ül be az egyetemi padokba
Idén 130 ezer jelentkezőből közel 96 ezren nyertek felvételt a felsőoktatásba, ami egészen soknak számít. Utoljára 2012-ben vettek fel ennél több hallgatót. Ezek között a legtöbben most érettségiztek, de vannak idősebbek is. A magyar felsőoktatásba bármilyen korban lehet jelentkezni. A legidősebb most felvett hallgató például 83 éves!
A felvételizők legtöbbje már régen pontosan tudta, hány pontot szerzett a felvételi eljárásban, de hogy az elég-e a kiszemelt egyetem orvosi, pedagógus, mérnök, informatikus vagy egyéb szakra, az csak szerdán derült ki.
500 pontot lehet gyűjteni
A sikeres egyetemi felvételhez jó gimnáziumi év végi osztályzatok, és jó érettségi jegyek kellenek. Ezekből összesen maximum 200-200 pontot lehet összeszedni. Ez akkor jön össze, ha mindenből ötöst kap valaki. Ehhez még pluszpontokat tud gyűjteni a diák akkor, ha nyelvvizsgát is szerez, vagy ha emelt szintű érettségit tesz le. Érettségizni ugyanis középszinten is és emelt szinten is lehet. És a kiszemelt egyetem is adhat még pluszpontot különböző dolgokra, amit ő határoz meg.
Lényeg az, hogy a legtöbb, amit össze lehet gyűjteni, az 500 pont.
A legnépszerűbb képzések
Volt is egy képzés, ahova 500 pont kellett. Ez a Dunaújvárosi Egyetem egyik közgazdász képzése. Oda csak úgy lehetett bejutni, ha a maximális, 500 pontos eredményt ért el valaki. Nagyon sok pontot kellett gyűjteni az ELTE jogászképzésére is, 479 pontot. A Corvinus egyik angol nyelvű közgazdász képzésére pedig 478 pontot. De több más közgazdász, jogász és pszichológus szakra is 450-nél több pontra volt szükség.
Ezek mind a legnépszerűbb szakok közé tartoznak. A legtöbben, 21 ezren viszont informatika területen kezdik meg szeptembertől a tanulást
Van olyan főiskolai képzés viszont, ahova nagyon kevés, 100 körüli pontszámmal is be lehetett jutni.
