Az 1960-as évek végén, a beat lecsengésével és a hippikorszak pszichedelikus zenéinek elterjedésével nagyjából egy időben a rockzene újabb irányt vett: keményebb, nyersebb, erőteljesebb hangzást keresett.
A fiatalok már nemcsak békét és szeretetet akartak, mint a hippik, hanem utat követelt magának egy olyan forma, ami a dühüket is jobban kifejezte. Ekkor született meg a hard rock.
A kezdetek – amikor a gitár üvölteni kezdett
A hard rock gyökerei a blues-rockban és a pszichedelikus rockban keresendők. A Rolling Stones és a Kinks nyersebb hangzása, a The Who elementáris energiája és Jimi Hendrix torzított gitárszólói alaposan előkészítették a terepet a műfajnak.
Az igazi áttörést azonban megint a brit zenekarok hozták el, amelyek a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején új szintre emelték a hangerőt és a dinamizmust.
Nagyon érdekes, hogy a rock kezdeti zenei forradalmai hol Amerikához, hol Angliához köthetők. A rock and roll Amerikában, a beat Angliában született, a hippikorszak megint inkább Amerikában bontakozott ki először, és onnan terjedt el, a hard rock pedig megint Angliából indult. A műfaj „szentháromsága”, azaz a három legfontosabb zenekara angol volt.
A kemény úttörők
A Led Zeppelin 1968-ban alakult, és hamar a hard rock zászlóvivőjévé vált. Jimmy Page gitárjátékával, Robert Plant karizmatikus énekével, John Bonham brutális erejű dobolásával és John Paul Jones basszusával olyan hangzást teremtettek, amely egyszerre volt sötét, szexi, bluesos és monumentális.
Olyan dalok fűződnek hozzájuk, mint a Whole Lotta Love, a Black Dog, vag az Immigrant Song, amelyek a műfaj és az egész rocktörténelem alapkövei.
Ugyanakkor a szokatlanul kemény hangzású dalok mellett olyan rockballadákat is írtak, mint a gyönyörű Stairway to Heaven. Máig sokan a legfontosabb rockzenekarnak tartják a Led Zeppelint.
A Deep Purple szintén 1968-ban kezdett, és lett a korszak másik meghatározó bandája. Dalaikra a kemény, karcos hangzás jellemző, de emellett nagyon fontos a zenéjükben a virtuóz hangszerkezelés. Kiemelt szerephez jut náluk Jon Lord billentyűs Hammond-orgonája, ami Ritchie Balckmore egyedi gitárjátékával állandóan szinte „párbajozott”. Ebbe egyébként, a koncerteken becsatlakozott az énekes, Ian Gillan is.
Ha belekóstolnátok a Purple-univerzumba, kezdjétek olyan dalokkal, mint a Black Night, a Fireball, a Highway Star, vagy a zenekar líraibb oldalát bemutató Child in Time.
Ők ötvözték talán leginkább a klasszikus zenei hatásokat is a kemény rockkal, előkészítve a progresszív rock és a heavy metal irányait, amiről később fogunk írni a Kispolgáron. És a Deep Purple alkotta meg a világ leghíresebb gitár riffjét is, a Smoke on the Water bevezetőjét. Ezt biztosan ti is ismeritek:
A harmadik hard rock-úttörő a Black Sabbath volt. 1970-ben jelentette meg első albumát, és sötétebb, komorabb hangzásvilágával egy új korszakot nyitott. Ebben a zenekarban énekelt a nemrég meghalt Ozzy Osbourne, akiről a Kispolgárban már hosszabban írtunk. Ozzy jellegzetes énekével, Tony Iommi a súlyos gitárjátékával és a sötét tematikájú dalszövegekkel ők voltak a hard rock legsúlyosabb bandája, és ők teremtették meg a heavy metal előképét.
Néhány fontosabb daluk: Black Sabbath, War Pigs, és a Paranoid:
A „szentháromság” mellett olyan előadók is jelentős szerepet játszottak a műfaj formálásában, mint a Uriah Heep, a Nazareth vagy az amerikai Aerosmith, akik a 70-es években vitték tovább a stílust.
A közönség és a kultúra
A hard rock koncerteken a hangerő és az energia vált fő vonzerővé, a gitárszólók és a dob lüktetése a fiatalok dühét és felszabadultságát fejezték ki. A hosszú haj, a bőrnadrág, a motorok és a lázadó imázs mind a hard rock vizuális kultúrájának részei lettek.
Hatások és örökség
A hard rock nélkül elképzelhetetlen lenne a 70-es és 80-as évek rockzenéje. A műfaj közvetlenül vezetett a heavy metal megszületéséhez, és olyan későbbi zenekarok építettek rá, mint az AC/DC, a Judas Priest vagy a Guns N’ Roses. A stadionrock, a glam rock és a grunge is a hard rock energiájából táplálkozott.
A hard rock tehát több volt egyszerű stílusnál: egy új korszak kezdete, amelyben a rockzene végérvényesen kinőtte a tinédzser-szórakoztatás kereteit, és a modern kultúra egyik legnagyobb erejű művészi és társadalmi kifejezőeszközévé vált.
