A diszkózene hallatán az idősebbeknek ma is beugrik egy forgó diszkógömb, a színes fényekben úszó táncparkett, a színes, bő ruhák és a véget nem érő táncos éjszakák emléke.
A műfaj története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza, főleg a Zenesuli előző részében tárgyalt Motown-előadókhoz. A táncolható ritmus és az azonnal fülbemászó dallam a diszkónál is nagyon lényeges volt.
A név a francia discothèque-ből ered, ami a könyvtár mintájára lemeztárat jelent. De ezek nem kölcsönzők voltak, hanem olyan klubok, ahol folyamatosan szólt a zene.
Végtelen lüktetés és tánc
A diszkó is az amerikai nagyvárosokban, elsősorban New Yorkban, Miamiban kezdett népszerűvé válni. Kis, félhomályos klubokba jártak a műfaj szerelmesei. A rádiók, kiadók egy ideig nem is figyeltek fel az új műfajra.
Zenei szempontból az afroamerikai soul és funk zezére épült, de keveredtek bele tüzes, latin-amerikai ritmusok is. Ezek a stílusok már eleve a táncra és a test ritmusára épültek. A diszkónak épp ez kellett. Sőt, a klubokban az akkori DJ-k kezdték el azt, hogy megszakítás nélküli zenefolyamot biztosítottak. A diszkózene lényege a folyamatos lüktetés lett, amit az egyszerű, egyenletes, minden negyedre megszólaló dob biztosított.
Erre aztán funkos basszusmenetek, a gazdag vonós- és fúvóshangszerelések is épültek, és könnyen megjegyezhető, gyakran ismétlődő refrének. Később, amikor megjelentek a szintetizátorok és a dobgépek, átvették a hangszerek szerepét. Ezzel kicsit le is butították a dalokat.
Németországból tör ki az amerikai érzés
A műfaj igazi világsikerét azok az előadók hozták el, akik képesek voltak kitörni a klubok zárt világából. Donna Summert úgy nevezték, hogy a diszkó királynője. Ő volt az első, aki jól megírt, táncolható, felszabadult dalaival a szélesebb közönséget is elérte.
Érdekesség, hogy bár ő amerikai volt, a németországi Münchenben vette fel és adták ki a dalait. Óriási sikerekt ért el például az I Feel Love-val vagy a Hot Stuff-fal.
A diszkó korszak másik népszerű előadója a Bee Gees együttes volt. Ez a trió már a 60-as évek beat-korszakában is nagyon sikeres volt. A diszkó életérzést bemutató Saturday Night Fever című film zenéjével 1977-ben azonban túlszárnyalták az addigi sikereiket. Az egész világon elterjesztetták a diszkólázat.
A műfaj fontos zenekara volt mg a Chic is. Olyan dalokat alkottak, amelyek nemcsak a korszak slágerei lettek, hanem későbbi műfajokra, így a hiphopra is komoly hatást gyakoroltak. A legismertebb számaikat (Dance, Dance, Dance, Le Freak és Good Times), minden rádió előszeretettel játszotta.
De a diszkókorszaknak volt még egy sor megkerülhetetlen sztárja. Olyanok, mint Diana Ross, Gloria Gaynor vagy a Village People. Sőt, kialakult egy európai változata is a műfajnak. Az eurodiszkó két sztárcsapata az ABBA és a Boney M. volt. Később, már a 80-as években pedig a Modern Talking, a Bad Boys Blue, Sandra és C.C. Catch.
Bő gatyák, flitterek
A diszkó-korszak nemcsak a zenét változtatta meg. A divatban a csillogás és a látványosság vált uralkodóvá: flitteres ruhák, testhez simuló felsők, trapéznadrágok, platformcipők és merész frizurák lepték el a táncparketteket.
A diszkó színes, neonfényes világa megjelent a filmekben, a grafikai tervezésekben és a táncművészetben is.
Magyar diszkó
Bár akkoriban a kommunista országvezetés Magyarországon gyanakvással figyelt minden nyugati divatot, de a diszkó nagyon gyorsan bejött hazánkba is. Ezt a táncos műfajt „ártalmatlannak” tartották. Nem politizáltak a dalok, nem voltak rendszerkritikus szövegei. Ezért nem tiltották, sőt, még támogatták is az ilyen együtteseket.
A hazai diszkózene nem puszta másolata volt a nyugati mintáknak. Magyar előadók és zenekarok igyekeztek a diszkó hangzását a helyi pop- és tánczenei hagyományokkal ötvözni. Érdekesség, hogy a később punkzenekarrá vált, Nagy Feró vezette Beatrice a kezdeti időben diszkódalokat játszott.
De a legismertebb, még nemzetközi sikereket is elérő zenekar a Neoton Família volt. Ezt a hanglemezgyár akkori ura egyfajta magyar ABBA-ként alakította át, és támogatta. De ismert diszkóelőadó volt még Szűcs Judit, vagy Zoltán Erika is.
Ma is tovább él
Bár a hetvenes évek legvégére a diszkó népszerűsége látványosan visszaesett, valójában sosem tűnt el. Közvetlen előzménye lett például a house és a techno megszületésének.
A nyolcvanas évek popzenéje is rengeteget átvett a diszkó táncközpontú gondolkodásából, és a modern popelőadók – Dua Lipától a Daft Punkig – újra és újra visszanyúlnak ehhez az örökséghez.
