Lyukas az ország nadrágja

Március végéig majdnem a teljes évre tervezett költségvetési hiány összejött Magyarországnak. Ezt a mondatot a felnőttek többsége sem érti. De nyugi, mindjárt elmagyarázzuk, és utána okosabb leszel, mint a felnőttek többsége.

A költségvetés az ország pénzügyi terve az évre. Benne van, hogy mennyi bevételre számít a kormány – ez főleg az adókat jelenti –, és mennyit akar költeni. Pénz kell például a rendőrség, a kórházak és az iskolák fenntartására, útépítésre, karbantartásra, az egész állam működtetésére. Benne van ebben a miniszterek és képviselők fizetése, az állami tévé működése. Meg az utcai plakátok, amelyek arról szólnak, hogy milyen jó kormányunk van nekünk.

Szinte minden állam többet költ, mint amennyi pénzt beszed. Ez a különbség a költségvetési hiány. Amíg ez nem túl sok, addig nincs nagy baj, mert bízunk a jövőben. Veszünk fel hitelt, abból kifizetjük a difit, aztán majd jövőre úgyis több lesz a bevétel. Abból törlesztjük a hitelt, és minden oké.

Oops!

Ámde Magyarország kormánya tavaly úgy számolt, hogy egész évben 2500 milliárd forinttal fog több pénzt kiadni, mint amennyit beszed. És márciusra már 2300 milliárdnál tartunk. Vagyis nem sok mozgástér maradt már az évben. Ez a kormány számára feladatot jelent, a megoldás pedig így vagy úgy, de fájni fog.

Mit tehet egy ország, ha sokkal többet költ, mint amennyit termel? Az egyik lehetőség növelni a hiánycélt. Kiállni a világ elé, és mondani, hogy szia uram, adjál már nekünk kölcsön még egy kicsit! Megadjuk, tutira! Csakhogy akinek van pénze, az erre gyanakvóan néz, és magában azt gondolja, nem tudnak gazdálkodni ezek a magyarok. Ettől még kaphatunk hitelt, csak a kamat lesz kellemetlenül magas, mert kockázatosabb nekünk adni. És azt meg később szívjuk meg, amikor vissza kell fizetni. Tulajdonképpen a mostani probléma is abból ered, hogy tavaly is elszállt a hiány, és annak fedezésére egy csomó hitelt kellett felvenni. Azokat pedig idén év elején kellett visszafizetni.

Varga Mihály pénzügyminiszter. A költségvetés megtervezése a Pénzügyminisztérium feladata. Fotó: Árvai Károly / PM

Elvenni vagy nem adni?

A második módszer növelni a bevételeket. Ezt adóemeléssel lehet elérni. Viszont ennek a közismert neve megszorítás, és nem egy kormány bukott már bele. Az emberek ritkán örülnek, ha többet kell adózniuk. Azon kezdenek gondolkodni, hogy legközelebb másra szavaznak. És manapság ezen egyre többen gondolkodnak.

A harmadik pedig csökkenteni a kiadásokat. Ez már részben folyik is. Biztos például, hogy idén nem kapnak pluszpénzt a nyugdíjasok év végén. Ez is fájdalmas eljárás, ráadásul politikailag veszélyes is. Nagyon sokan élnek az államból: közalkalmazottak, hivatalnokok, állami megrendeléseket teljesítő vállalkozók. És a korrupció haszonélvezői. Ők bizony idegesek lesznek, ha pont nekik nem jut a zsugorodó tortából.

Szóval elég nagy baj van, és nincs olyan megoldás, ami senkinek sem fáj. De ez a politikában szinte mindig így van. A politika sokszor a legkisebb rossz megtalálásának művészete. Még nem tudjuk, mit lép a kormány ebben a szorult helyzetben. De azért vagyunk újság, hogy megírjuk, amikor kiderül.

Kiemelt kép: La Linea (Menő Manó)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Kutya meleg és kutyaszorítóból szabadult kutya – híradó kedden

A magyar diákok kreativitása pedig átlagon aluli.

Rekordot döntött az Agymanók második része

Hétvégétől már nálunk is látható a mozikban.

Vannak országok, ahol tilos a suliban mobilozni

Nálunk pedig nemsokára korlátozzák a használatát az iskolában.