Több környezetvédelmi világnapot is ünneplünk egy évben. Ez nem is csoda, hiszen nem állunk jól a klímaváltozás elleni harcban, és minden próbálkozás számít. A mai, zacskómentes világnap lényege, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ne vegyünk és ne is fogadjunk el a boltokban egyszer használatos nejlonszatyrot. Csak az Európai Unióban évente 8 milliárd zacskót dobunk a kukába, de a naponta kidobott mennyiséget már egyszerűen képtelen elnyelni a Föld.
A nejlonszatyor amúgy viszonylag fiatal találmány, 1965-ben egy svéd mérnök, Sten Gustaf Thulin tervezte meg és hozta létre. Mivel tartós volt és olcsó, széles körben is elterjedt. Felváltotta a papír-és a szövetzsákokat, ezzel pedig átalakította a kiskereskedelmet.
Miből lesz a nejlonszatyor?
A műanyag zacskó földgázból és kőolajból készül, vagyis nem megújuló erőforrásokból. Egy tonna szatyorhoz közel 2000 liter olaj kell. A baj az, hogy már a gyártásuk is nagyon környezetszennyező, hiszen közben üvegházhatású gázok keletkeznek. Ezek felelősek azért, hogy melegszik a légkör, forróbbak a nyarak, enyhébbek a telek.
Egy zacskót átlagosan 25 percig használunk, mégis 100-500 évig velünk marad, mert nem bomlik le. Leginkább szemétlerakókra vagy szemétégetőkbe kerül, miután kidobjuk. Ha elégetik, szintén veszélyes anyagok szabadulnak fel belőle. A zacskó rosszabb esetben a vízpartokra, a fákra, a vízbe, tengerekbe kerül, azok viszont lassan telítődnek a műanyag szeméttel.
A zacskók aztán mikroműanyagokra bomlanak, és a vizeken, növényeken, állatokon keresztül a táplálékláncunkba jutnak. A műanyag zacskókat néha megeszik az állatok, és ezek gyakran a halálukhoz vezetnek. A tengeri teknősöknek például nehéz megkülönböztetniük a lebegő nejlonszatyrokat a medúzáktól – amiket éppen elfogyasztanának.
És akkor most?
Nyilvánvaló, hogy a műanyag szatyrok ideje lejárt. De az alternatívák kérdése sem annyira egyszerű. Elsőre rávágnánk, hogy a nejlonszatyrot papírral kell helyettesíteni. A papírzacskók előállítása viszont sokkal energia- és vízigényesebb, mint a szatyroké. Cserébe gyorsan és teljesen lebomlanak. Elvileg készülhetnek újrahasznosított papírból, amihez nem kell újabb fákat kivágni. De az ilyen szatyor nem lesz tartós, mert rövidebbek benne a növényi rostok, mint a friss papírban.
Egyébként létezik biológiai úton lebomló szatyor, kétfajta is. Az egyik kukoricakeményítőből és tejsavból készül, és a komposztálóban tényleg lebomlik. A másik viszont ugyanúgy nyersolajból készül és egy vegyi anyagnak köszönhetően mállik szét.
A legjobb, amit tehetünk, hogy zacsitilalmat léptetünk életbe otthon. Ha bevásárolni megyünk, vihetünk papírtáskát vagy vászontáskát. De a pamutvászon előállítása is környezetterhelő, mert rengeteg vegyszer kell a gyapothoz. A vászontáskát legalább 131 alkalommal kell bevetni ahhoz, hogy környezeti szempontból megérje. De ennél sokkal többet is kibír, hiszen ki lehet mosni. A zöldség, gyümölcs, kifli, zsömle vásárlásánál is otthonról hozott kis átlátszó műanyagba vagy erre a célra rendszeresített vászonzacskóba pakoljunk.
Tiltások és korlátozások
Afrika és Ázsia számos országában már betiltották vagy valamilyen módon korlátozták a nejlonszatyrok használatát. Olaszország már 2011 óta tiltja a nem lebomló műanyagzacskókat, de Franciaországban is ez a helyzet. Ausztriában, Németországban, Svédországban és Hollandiában nem konkrét tiltást vezettek be, de ott is tesznek lépéseket a zacskók elhagyásáért.
Vannak azonban olyan vélemények, hogy a műanyagzacskók betiltása váratlan problémákat szülhet. A zacskók könnyűek, erősek és vízállóak, a műanyag pedig védi az árut a nedvességtől, és praktikus csomagolóanyag. A műanyag zacskókat orvosi célokra is használják, vagyis több olyan szolgáltatás is van, amihez szükség van rájuk. A vállalkozásoknak pedig jóval olcsóbb legyártani a műanyagot, mint a papírzacskót, ráadásul egyes áruknál a papír nem elég, például mert átengedi a nedvességet vagy kórokozókat.
Az Európai Unió döntésének megfelelően 2021 júliusától már forgalmazni sem lehet egy sor műanyag, egyszer használatos eszközt. Például a szívószálakat, a tányérokat vagy a fültisztító pálcákat. Tavaly újabb szabályozások léptek életbe, amelyek szerint 2030-tól fokozatosan eltűnnek majd az élelmiszerboltokból és az éttermekből a vékony műanyagzacskók.
A nejlonszatyrok ügye tehát bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik. De ami rajtunk múlik, azt megtehetjük! Próbáljunk meg zacskók nélkül vásárolni, és nézzünk utána, hogy a boltokban milyen hálós kistáskákat használhatunk, amibe a zöldséget-gyümölcsöt pakolhatjuk. Ne csak a világnapon, hanem minden nap!
Források: WWF. Conversation. Environment. Enviroment America. Biological Diversity. Britannica. Wikipedia. Csatlós Hanna közreműködését ezúton is köszönjük.
