És ez egyáltalán nem tréfa! Húsz évvel ezelőtt egy csapat régész felfedezte, hogy az északnyugat-kínai Tarim-medencében több múmia fejére és nyakára is rákentek valamit. Valami fehéres anyag volt, de nem tudtak rájönni, mi lehetett az. Egy új tanulmány most megfejtette a rejtélyt és kiderült, hogy a múmiákon a világ legrégebbi joghurtját találták meg. A Tarim-medence múmiái körülbelül 3300-3600 évesek, tehát a bronzkorból valók.
Most, hogy eleget fejlődött a DNS-elemzési technológia, a tudósok kinyertek a mintából némi DNS-t és igazolták, hogy az egyfajta folyós sajt, kefir, tejtermék volt. A vizsgálat során tehén- és kecske-DNS-t találtak, sőt, még mikroorganizmusok genetikai anyagát is. Ráadásul ugyanazokat a baktérium- és gombafajokat tartalmazta, amelyeket ma a kefirben találhatunk meg (pl. a Lactobacillus kefiranofaciens baktérium).
A modern korban a L. kefiranofaciensnek két kulcsfontosságú típusa létezik. Az egyik Oroszországból származik (ezt használják gyakrabban), a másik pedig Tibetből. Amit a világ legrégebbi kefirjében találtak, az a tibeti fajtára hasonlít jobban. Ezzel megkérdőjeleződött az a régi hiedelem, hogy a kefir Oroszország észak-kaukázusi hegyvidékéről származik (ezért hívják kaukázusi kefirnek).
A kutatók most azt is megvizsgálhatják, hogyan fejlődött egy baktérium az elmúlt 3000 év során. Hogy miért dörzsölték a kefirt a múmiák fejére és nyakára, az jó kérdés. Úgy tűnik, hogy a kefir értékes anyag lehetett, tíz sírban is megtalálták. A legfőbb kérdés viszont az, hogy az életükben milyen szerepet játszhatott. (IFL Science)
