A magyar szöcskeegér lett az év emlőse a Vadonleső Programban.
Ez a kisemlős csak távoli rokonságban áll az egérrel, és nagyon sokáig keveset lehetett róla tudni.
Viselkedése és életmódja nagyon egyedi. Például ő alszik téli álmot, amit az egerek nem szoktak. Évente csak egyszer szaporodik. Tápláléka nagyrészt rovarokból áll. Nem mellesleg nagyon szelíd: nem próbál menekülni, ha megfogod, és nem is harap meg. Simán elvan a tenyérben.
A szöcskeegér előfordulása azért ritkult meg, mert élőhelyei megszűntek. 1936 után évtizedekre eltűnt, 2006-ban (!) találták meg a következő példányt a Borsodi-Mezőségben. Most gondolhatjátok, hogy addig azt hihették, hogy kihaltak a szöcskeegerek. De ez nem volt így. Onnan tudták a kutatók, hogy még élnek, hogy a baglyok egyben lenyelik zsákmányként, és emésztetlen részeit (csont, szőr) kiköpködik a pihenőhelyeik közelében. Ezeknek az elemzéséből tudták a kutatók, hogy ma is vannak még szöcskeegerek. Csak nagyon kevesen.
Az is kiderült, hogy a nálunk lévő szöcskeegér genetikailag teljesen más, mint a keletebbre élők. Ezért változott meg a neve csíkos szöcskeegérből magyar szöcskeegér.
Tavaly a vadmacska volt az év emlőse. 2023-ban pedig a vakond nyerte el a címet. (MTI/Kispolgár)
(Kiemelt kép forrása: Wikipédia)
