Sokat hallhattatok már a közmédiáról, a híreinkben például nemrég arról írtunk, hogy Óbuda akár Hazugság térré is átnevezhetné a közmédia székháza előtti teret. Ebből rögtön kitalálhattátok, hogy a közmédia, vagy hosszabb néven közszolgálati média nálunk nagyon sok kritikát kap. Elősorban persze azoktól, akik nem értenek egyet a kormánnyal. A közmédia ugyanis szinte kizárólag a kormánynak kedvező ügyekről számol be. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánypropaganda eszköze lett. Holott egyáltalán nem ez lenne a dolga, és a világ legnagyobb részén elképzelhetetlen lenne hasonló.
De mi is ez a közmédia pontosan?
A közszolgálati média minden olyan tévét, rádiót és egyéb médiumot jelent, aminek az elsődleges célja a lakosság pártatlan, hiteles és sokoldalú tájékoztatása. A működésére az állam ad pénzt. Nem is keveset: évente legalább 150 milliárd forintot.
A közmédia fő feladata az, hogy minél több embert elérve a legtöbb témában a lehető legjobb és legpontosabb információkat adja át. Emellett kulturális értékeket kell közvetítenie és teret kell adnia a közéleti vitáknak.
Magyarországon a közmédia része a tévécsatornák közül az M1, az M2/Petőfi tévé, az M4 Sport, a Duna World és az M3 nevű retrócsatorna. Közszolgálati rádió a Kossuth Rádió, ahol főleg hír- és magazinműsorok mennek. A Petőfin magyar zenéket, a Dankó Rádióban népszerű zenét és nótákat, a Bartókon klasszikus zenét lehet hallgatni. De a közmédia közé soroljuk még a Nemzetiségi Rádiót, a Parlament Rádiót és a Duna World Rádiót is.
A világon a legtöbb országban működik közszolgálati média. A leghíresebb talán az angol BBC, aminek az alapelveit számos ország állami médiája átvette. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az állam, bár pénzt ad a működésre, a szerkesztésbe semmilyen módon nem szól bele. A másik pedig az, hogy az állami média nem akar a nézettségért és hallgatottságért versenyezni.
Mi a helyzet nálunk?
A magyar közmédiát sosem lehetett igazán pártatlannak nevezni. A Kádár-rendszerben persze nem igazán volt versenytársa a Magyar Rádiónak és az abból önállósult Magyar Televíziónak. Ezeket az állam akkor is tömegtájékoztató eszköznek tekintette. Nem véletlen, hogy az igazi híreket az emberek titokban hallgatták a Szabad Európa Rádióban. A nyolcvanas évek második felében aztán egyre több olyan műsor volt, ahol kritikus hangok is megszólalhattak. Ebből sokan már azt a következtetést is levonták, hogy a szocialista állam egyre gyengébb, és közel a rendszerváltás.
A kilencvenes évek elején az első szabadon választott kormányok alatt is elfogultnak tartották a közmédiát. Az Antall József-vezette kormány időszakában például a Híradó főleg a kormánypártokat népszerűsítette. Az ezt követő, Horn Gyula vezette kormány alatt ez az arány picit javult, de még így is elfogult volt. Egészen 2010-ig maradt az ehhez hasonló felállás, ami nem volt ideális, de azt jelentette, hogy a kormányellenes hangok is megjelenhettek.
2011-ben, a második Orbán-kormány nagyon gyorsan nekiállt a saját szája ízére formálni a közmédiát. Létrehozták az MTVA-t, vagyis a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, ami az összes csatornát pénzeli és felügyeli. Az MTVA pedig szinte kizárólag a Fidesz-kormány véleményeit kezdte közvetíteni. A hírműsorokból eltűntek az ellenzéki hangok, sőt, volt, hogy manipulálták, meghamisították a híreket.
Szakértők, művészek, politikusok kerültek tiltólistára a műsorokban, egyszerűen nem hívják meg őket az adásokba. A híradásokban a riporterek nem tesznek fel kényes kérdéseket a kormány tagjainak. Orbán Viktor miniszterelnök például hiába megy be interjút adni minden pénteken a Kossuth rádióba, nem kell félnie attól, hogy a riporteri kérdésekkel megszorongatják. Egyes műsorokat megvágva, cenzúrázva engednek adásba. 2023-ban például kivágták a rapper, Beton.Hofi egyik dalának szövegéből azt a részt, amiben Orbán Viktort nem épp pozitív szerepben említi.
Az elmúlt tizenöt évben többen és többször tüntettek az MTVA ellen. A legtovább, több mint ezer napig a tévés szakszervezet két alelnöke és néhány társuk demonstrált az állami tévé Kunigunda utcai székháza előtt 2011-2014 közt. Ők is a hírhamisítás ellen tiltakoztak, valamint azért is, mert az új Orbán-kormány alatt nagyon sok régi munkatársat kirúgtak az állami médiából. A közmédia azóta sem változott, nem véletlenül ígéri meg minden ellenzéki szereplő, hogy hatalomra jutása esetén változtat a jelenlegi állapotokon.
Kiemelt kép: műholdas közvetítőkocsi. Forrás: Wikipedia
