Legalább ezer éve figyelnek meg gömbölyű, fénylő, és jellegzetesen elektromos jelenségeket világszerte. A gömbvillám néha súlyos pusztítást végez, máskor ártalmatlanul tűnik el. De mi ez? Létezik-e egyáltalán?
Általában amikor rejtélyes dolgokról írunk, végül kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ezek szinte biztosan nem léteznek. Így jártunk a chupacabrával, a szellemekkel, a mokele-mbembével. Nos, a gömbvillámmal nincs ilyen könnyű dolgunk.
Például az említett szörnyekről le tudjuk írni, hogy körülbelül micsodák lennének. A gömbvillámról viszont senki sem tudja, hogy mi. Még azt sem, hogy van-e köze a rendes villámhoz. Annyi biztos, hogy ez egy fénylő, lebegő gömb. Lehet borsó méretű, vagy egy méternél is nagyobb. Jön-megy a széltől függetlenül, épületekben is közlekedik, és legfeljebb néhány percig látható. Utána vagy eltűnik, vagy felrobban. A jelek szerint roppant nagy energia van benne.
A sima villám egyszerű ügy: egy elektromos szikra. A felhőkben felhalmozódó töltés sül ki ilyenkor, mint amikor két villanydrót kerül közel egymáshoz. Ez a másodperc törtrésze alatt lezajlik, mindig van két vége, a feszültség és az áramerősség mérhető. Egyébként mindkettő igen nagy.
Gömbvillámról már az ókorban is beszámoltak, viszont akkoriban szirénekről meg tengeri istenekről is meséltek. De vannak mai jelentések is, és a tudósok dolgoznak a megfejtésén. Ezzel együtt nagyon ritka jelenség, míg villámlásból több millió történik egy nap a Földön. Viszont a gömbvillámok a leggyakrabban normál villámcsapások után jelennek meg.
A ritkasága miatt nem lehet úgy tanulmányozni, mint a villámot. A tudósoknak leginkább elméleteik vannak róla.
Mi a fene ez?
Az első, hogy a legtöbb eset hallucináció, vagyis képzelgés. Mégpedig mágneses mezők okozta látomás. Egyes kísérletek szerint az agy bizonyos területeinek mágneses ingerlése azt váltja ki, hogy ez emberek fényes gömböket látnak röpködni maguk körül. Ilyen mágneses örvény létrejöhet például viharok hatására.
Lehet, hogy az észlelések a Szent Elmo tüze nevű eseményt írják le. Ez egy elektromos jelenség. Hegyes tárgyak, például hajók árboca vagy repülők szárnyvége körül alakulhat ki ilyen fény, amit a levegő elektromos töltöttsége okoz.
A következő feltevés, hogy a gömbvillám izzó szilíciumpára. A szilícium az egyik leggyakoribb anyag a bolygónkon, a legtöbb kőzetben megtalálható. Egy nagy energiájú villámcsapás elpárologtathatja a szilíciumot, ami aztán felhőként lebeg. Ez viszont nem magyarázza meg a derült időben megjelenő gömbvillámokat.
Ezt az elméletet komolyan vizsgálják a kutatók. Főleg arra kíváncsiak, hogyan marad fent a gömb. Valószínűsítik, hogy a szilíciumrészecskék a levegő oxigénjével lépnek reakcióba, amíg a gömbvillám látható.
Vannak ezenkívül más elképzelések is a gömbvillámról, bonyolult fizikai, kémiai és elektromos jelenségekkel próbálják magyarázni a működését. A kutatásokat természetesen szemmel tartják a hadseregek is. Hiszen a beszámolók szerint a gömbvillám néha komoly kárt tesz a környezetében, tehát fegyverként is használható lenne.
De ettől még messze vagyunk. Ebben az esetben a rejtélyről annyit tudunk, hogy valószínűleg létező dolog, de még sok munkára és szerencsére lesz szükség, hogy megfejtsük. Mindenesetre ha netalán látsz egyet, akkor ne menj a közelébe, viszont próbálj meg videót készíteni róla, mert nagyon kevés ilyen készült eddig. Hátha rajtad múlik, hogy végre megtudjuk, mi folyik itt!
