Biztosan hallottad már azt a szót, hogy rezsicsökkentés, hiszen ez a magyar politika egyik fő témája. De mi ez, ki és hogyan csökkenti, és van-e ezzel valami gond?
A rezsi egy lakás fenntartási költsége. Ez általában – ha saját otthonban lakik valaki, és nem bérlő – a villanyt, a fűtést és a vizet jelenti. Az internetet nem szokás beleérteni. Vannak kisebb tételek, például a szemétszállítás, házkarbantartás. De a legnagyobb része az áram és a fűtés. Magyarországon a legtöbb helyen gázfűtés van, a nagyvárosokban sokfelé távfűtés, és egyre elterjedtebb az elektromos fűtés is.
Mivel ezek feltétlenül szükségesek az élethez, állandó téma, hogy mennyibe kerülnek. Ezt viszont az egész világ eseményei befolyásolják. A földgáz ára folyamatosan változik, jórészt a kőolajjal együtt. Beleszólhat ebbe egy háború, egy új lelőhely vagy technológia, szállítási fennakadás és még sok minden. Aki épp csak kijön a pénzéből, az folyton aggódhat, hogy nehogy emeljék a gáz árát, mert akkor fázni fog.
Ezt érezte meg a Fidesz, amikor 2013-tól bevezette a rezsicsökkentést. Azelőtt a gáz- és áramszolgáltató vállalatok maguk határozták meg az árat, annak alapján, hogy nekik mennyibe került. A földgáz nagyrészt Oroszországból jön csővezetéken, az áram pedig az erőművekből. Azokat táplálni kell szénnel, gázzal, olajjal vagy atommal – ezek költsége is beleszámít az árba.
Az új intézkedés azt jelentette, hogy a kormány határozza meg a gáz és a villany árát. Mégpedig úgy, hogy attól népszerűbb legyen – hiszen 2014-ben választást tartottak. Mindenki észrevette, hogy olcsóbb lett a rezsi, és a Fidesz meg is nyerte a választást. De nem bízták a véletlenre: a mai napig minden egyes számlán pirossal kiemelve ott van, mennyit spóroltunk a kormánynak köszönhetően.
Igazából nélkülük is csökkentek volna az árak. Ekkor ugyanis az olaj ára esni kezdett, vele a gázé is, és persze így az áramtermelés is olcsóbb lett. Egészen 2018-ig így maradt, amikor újra lassan emelkedni kezdett az olajár. Ám a magyar rezsicsökkentés akkor is megmaradt. Viszont ez így már azt jelentette, hogy a közművek olcsóbban adták az energiát, mint amennyiért beszerezték. Ennek egyetlen megoldása volt: az állam kipótolta a hiányzó pénzt.
Csakhogy az államnak igazából nincs saját pénze. A kormányok nagyon szeretik, ha hálásak nekik az emberek, de csak abból adhatnak, amit beszednek. Tehát a gáz és villany árát adókban szedik be – mindenkitől. Adót fizetünk minden vásárlásnál, adózik mindenki, aki dolgozik, és a vállalatok is adóznak, aztán persze ezt hozzáadják a termékek árához.
Szóval igazából nem kevesebbet fizetünk, csak kerülő úton. Az elmúlt években több ezermilliárd forintba került a rezsicsökkentés fenntartása.
Az intézkedés ettől függetlenül népszerű. Senki sem szeretne magasabb számlát kapni, azt meg bonyolult végiggondolni, hogy cserébe lehetne olcsóbb a kenyér és a felvágott. Ezért a kormányra készülő Tisza Párt is azt hirdeti, hogy fenntartják a rezsicsökkentést.
A rezsicsökkentés ellen szóló érv, hogy válogatás nélkül támogat mindenkit, azt is, akinek nem volna szüksége rá. 2022-ig ez úgy működött, hogy akinek volt egy négyemeletes palotája, az is olcsó gázzal fűthette be – a mások, a szegényebbek pénzéből. Azóta már van egy felső határ, és az átlagfogyasztás felett magasabb árat kell fizetni. De még mindig az a helyzet, hogy egy dúsgazdag ember fűtését és villanyát is támogatja az állam a közös pénzből. A kritikusok szerint érdemesebb volna a rászorulókat jobban segíteni, a tehetőseket meg nem kell. De ez túl összetett program, úgyhogy ilyet csak szakértők, értelmiségiek mernek kimondani, akik nem indulnak választáson. Mi azért bízunk benne, hogy te érted!
