Ahogy tegnap hírül adtuk, súlyos helyzet alakult ki a napokban a parajdi sóbányánál. De mi az egyáltalán, mitől különleges és miért került most bajba?
Kezdjük az elején! A sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. A sóbánya egy olyan mély bányászati üzem, ahol sót termelnek ki a föld mélyéből. A helyiek nyolcvan százaléka a bányából él, ami népszerű a turisták körében is. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, kápolna és moziterem várja a turistákat. A sós levegőnek gyógyító hatása is van.
Parajd (románul Salina Praid) Székelyföldön található. Ez Erdély egyik térsége. A székelyek magyarként, magyarul (is) beszélve élnek ott. Székelyföld jelenleg Romániához tartozik. Történelmileg azonban erős kapcsolatai vannak Magyarországgal, mivel a terület sokáig a Magyar Királyság része volt, és ma is jelentős magyar (székely) nemzetiségű lakossága van. A trianoni békeszerződés (1920) után került Romániához, Magyarországtól való elcsatolásával, ahogy egész Erdély is.
A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, 2700 méter mélységig nyúlik a föld alá. Annyi só van ott, hogy a következő több száz évben is bányászhatják. Legalábbis eddig úgy volt, mert a bányát most a megsemmisülés fenyegeti.
Már lassan egy hónapja zárva van
A bányába napok óta ömlik a megduzzadt Korond-patak vize. Már május elején észlelték a helyiek, hogy a bányába beszivárog a víz, a hatóságok pedig vészhelyzetet hirdettek. A bánya azóta zárva van. A Magyar Hang a témával foglalkozó cikkében azt írta, évekkel ezelőtt meg kellett volna erősíteni a patak medrét, hogy a víz, amely a sóbányák legveszélyesebb ellensége, ne jusson le a mélyben lévő tárnákba (amolyan bányai folyosókba).
A Hargita megyei Parajd polgármestere szerdán még arról beszélt, hogy szigetelőgátakkal próbálták megvédeni a bánya még épen maradt részét, a Telegdy-részleget. Ez ugyanis reményt adhatott volna mindannyiuknak, nemcsak a turizmusnak, a kitermelésnek is. Csütörtökön délután viszont már azt nyilatkozta, hogy nem sikerült megmenteni a részleget, beömlött a víz és fel kellett adni a védekezést.
A víz azért ilyen veszélyes, mert a bánya falai is sótartalmú kőzetből vannak. Márpedig a só oldódik a vízben. Így az egész föld alatti szerkezet elolvadhat és bedőlhet.
Aggódnak és dühösek a lakosok
A helyi sajtó helyszíni beszámolói szerint a község lakosai borzasztóan el vannak keseredve, imádkoznak és gyertyákat gyújtanak a bányánál. Attól tartanak, hogy az beomlik, és szerintük sokkal nagyobb a baj, mint ahogy azt a hatóságok állítják. Az az általános vélemény, hogy mivel már évek óta észlelnek vízszivárgást, be kellett volna avatkoznia az illetékeseknek, így megelőzhető lett volna a mostani súlyos helyzet. Azt is kifogásolják, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem kommunikál kielégítően a helyzet súlyosságáról.
A helybeliek csütörtökön a bányavállalat irodájához vonultak, és követelték a vezetőktől, hogy jöjjenek ki. Azzal vádolják őket, hogy azok szándékosan elhanyagolták a bányát, és miattuk mennek most tönkre a látványosságra épült vállalkozásaik. A rendőrök csak az iroda utcai bejáratáig engedik az embereket.
A helyiek tartanak tőle, hogy a bánya pusztulásával nemcsak a kitermelést, hanem a látogatókat is elveszíthetik. Félnek, hogy ha zárva marad a sóbánya, nem tudják majd odacsábítani a turistákat, márpedig azokra hatalmas szükségük van. A Korond-patak a szerda reggeli órákban több mint százszor annyi vizet hozott, mint szokott. És ez mind a bányába ömlik, amelytől évszázadokon át több ezer ember élete függött.
(Magyar Hang. MTI. Blikk. Maszol.ro)
