Az ember furcsa lény. A vízilovakat és a meztelen vakondpatkányokat leszámítva szinte minden más emlős testét szőr borítja. Az emberek gyakorlatilag meztelenek, leszámítva a hajukat. De akkor miért vagyunk nagyon szőrösek a fejünkön, és máshol miért nem?
Ha tinédzserként épp elkezdtél itt-ott szőrt növeszteni, könnyen lehet, hogy már most utálod az egészet, legalábbis nem tartod túl kényelmesnek. Pedig a szőr a világ egyik legtermészetesebb dolga, fiúknál és lányoknál egyaránt.
Miután megszületünk, először a hajunk, a szemöldökünk és a szempillánk alakul ki. Vagyis ott növesztünk szőröket a leghamarabb. Később egy-egy pihét már észrevehetünk a karjainkon és a lábainkon is. A nemi érés során ezek a szőrszálak itt-ott megvastagodnak és megerősödnek, majd mindkét nemnél kialakul a hónaljszőrzet és a fanszőrzet. A férfiaknál általában erősebb a szőrképződés a mellkasukon vagy a végtagjaikon. De ne feledkezzünk meg a szakállukról és a bajuszukról sem!
A szőr nyomában
Mindez SEMMI ahhoz képest, amit a többi emlős növeszt. Az állatoknak azért van szőrük, mert az az éjszakai hidegtől és a déli forróságtól is védi őket. Emberi őseink azért vették le magukról az évszázadok során a szőrtakarót, mert azt tudták mással helyettesíteni: például tűzzel és ruházattal.
Azt tehát már tudjuk, hogy az őseink hogyan voltak képesek túlélni a szőrzetük nagy része nélkül, de azt még mindig nem, hogy a szőr miért tűnt el idővel. Ennek valamilyen evolúciós előnyt kellett biztosítania, és három fő elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy ez mi lehetett:
- Az ősemberek túlmelegedtek a forró déli napsütésben, ezért levetették magukról a szőrt. Az embereknek több verejtékmirigye van, mint főemlős rokonainknak. Ha megtartottuk volna a szőrtakarót, az valószínűleg folyamatosan elázott volna az izzadságtól. Ez megnehezítette volna, hogy az izzadság elpárologjon és lehűtsön minket.
- A második elmélet szerint az ősemberek sok időt töltöttek vízben. A szőrzet elnehezítette őket úszás közben, ezért azt fokozatosan dobták le magukról. Ez az elmélet csak ott vérzik, hogy nincs bizonyíték arra, hogy őseink tényleg sokat strandoltak volna.
- A harmadik elmélet szerint a kültakaró felszínén élősködő élőlényeket, amelyek betegségeket okozhatnak – például tetvek, kullancsok és bolhák – kevésbé vonzza a szőrtelen bőr. Így a kevesebb szőr túlélési előnyt jelentett.
Miért maradt a haj mégis?
Nos, két lábon járunk, ezért a fejünk közvetlenül ki van téve a napnak. Az Egyenlítő közelében, ahol az emberek kifejlődtek, a napsugárzás nagyon erős. A haj segítségével azonban elkerülhető a túlmelegedés. Szóval a haj egyfajta beépített kalap. De más oka is lehet a sörénynek: úgy tűnik, a szaglásnak köze van ahhoz, hogy milyen párt választunk. Úgy alakult, hogy valójában nagyon is kedvelhetjük a párunk testszagát. A vastag, sűrű haj pedig segít megtartani ezt az illatot.
Források: Wired. Science Direct. Live Science. CBHS Health.