Az idei év szökőév. Ez azt jelenti, hogy a február nem 28, hanem 29 napos. Ez 1582 óta van így, amióta a ma is használt Gergely-naptárat bevezették. XIII. Gergely pápa idején szembesültek a tudósok és csillagászok azzal, hogy a napok hiába állnak 24 órából és az év 365 napból, ezek hossza a Nap tényleges járása miatt minden évben tolódik picit. A napok ugyanis valójában 24 órából és 4 percből, az évek 365 napból és 6 órából állnak. Már ha azt nézzük, hogy mennyi idő alatt tér vissza a Nap és Föld ugyanarra a kiindulópontra.
Gergely pápa idejére a tavaszi napforduló már 11 nappal később volt, mint Julius Caesar idején. (A császár volt az, aki az addig használt naptárrendszert bevezette.) Emiatt a csúszás miatt Gergely pápa idejére a húsvét szinte már nyárra esett. Ünnepkor viszont nincs aratás, és félő volt az is, hogy a karácsony is inkább tavaszi ünneppé válik. Ezért Gergely pápa elrendelte a naptárak megújítását.
XIII. Gergely úgy rendelkezett, hogy minden néggyel osztható év szökőév legyen, de a százas évek (pl. 1600, 1700 stb.) közül csak minden négyszázzal osztható lehet szökőév. Ez a módosítás sem tökéletes, de a maradék eltérések majd csak 3000 év alatt növelik meg egy nappal az év hosszát. Azzal pedig majd foglalkozzanak azok, akik 4582-ben élnek.
A szökőnap viszont érdekes módon nem február 29-e, hanem február 24-e. Február 24-én általában Mátyás nevű barátaidat köszöntöd fel. Idén viszont, ha lennének ilyenek, a Szökőnap nevűek ünnepelnék aznap a névnapjukat, a Mátyások várhatnak másnapig. A névnapok ugyanis 29-ig csúsznak egy napot. Aki pedig február 29-én született (tehát egy szökőévben), az végre megünnepelheti az igazi születésnapját. (csillagaszat.hu)