Ha a sivatag szót olvasod, szinte biztos, hogy a végtelen homoktenger jut az eszedbe. A dűnék, a forróság és a sárga szín. Pedig nem minden sivatagban vannak homokdűnék, van, ahol épp csak néhány centi homok fedi a talajt. A Szahara, a világ legnagyobb sivatagja például nagyrészt szikla és kő, és mindössze a 15 százalékát borítja homok. Ott viszont rengeteg van belőle. A világ összes homokjának 85 százaléka a sivatagokban található.
Ha le akarnál ásni a homok aljáig, átlagosan 20-50 méter mélyre kellene jutnod. De a mélyebb medencékben a homok vastagsága elérheti az 1000 métert is. Alatta viszont kemény talajba ütköznél. Agyagba, mészkő-gipsz rétegekbe, kavicsba és sziklás kőzetekbe. A sivatagi homok ezekből keletkezett. Mivel a napi hőingás óriási, napközben forróság van, éjszaka pedig hideg, a talaj sziklái folyamatosan morzsolódnak, és kisebb darabokra esnek. Mivel nincs növényzet, ami bírná ezt a hőmérsékletet, nincs ami megfogja a talajt, ezért az apró szemcséket a szél szabadon hordhatja. Így alakulnak ki a dűnék, amik szinte úgy hullámoznak, mint a tenger. Persze rengeteg idő kellett ehhez, a Szahara dűnéi nagyjából egymillió év alatt jöttek létre.
És persze nagy kérdés, hogy mi van a rengeteg homok alatt a talajban. Ez attól is függ, hogy hol szeretnél ásni. Valószínűleg sok őskori leletet találnál, hiszen a Szahara nem volt mindig ilyen zord, az éghajlata többször is megváltozott az évmilliók során. Volt, hogy a mostani sivatag helyén folyók hullámoztak, a felülete zöld pusztaság volt ősi állatokkal. Ezek maradványai ott lehetnek a homok alatt valahol.
A Szahara alatt rengeteg víz is van. Észak-Afrika keleti részén a sivatag alatti talajvíz táplálja az oázisokat és a településeket. 2010-ben a tudósok bizonyítékokat találtak arra is, hogy létezik egy őskori tó a Szahara homokja alatt. Halkövületeket találtak, és radarképekkel is bizonyítani tudták, hogy 250 ezer évvel ezelőtt a Nílus folyó elöntötte a sivatag keleti részét. A víz nagyobb területen terült szét, mint Magyarország. Az akkori élővilágot ez a tó látta el vízzel. Mára betemette a homok, de a meder ez alatt nem száradt ki teljesen.
Az őskori emberek is ennek a tónak köszönhetik, hogy túléltek itt. A történelem során a Szahara több civilizációnak is otthont adott. Így nem véletlen, hogy a homok alatt több ősi település maradványa is megtalálható. Ezek létezését műholdfelvételek is bizonyítják.
És ha azt hinnéd, hogy a homok unalmas, érdemes egyszer megvizsgálnod mikroszkóppal vagy egy erős nagyítóval is. Csodákat láthatsz:
Képek forrása: Wikipedia
