Min múlik, hogy milyen magasra növünk?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Az alacsony emberek élete csupa nézelődéssel telik: mindig beül vagy beáll eléjük valaki, akitől nem látnak, nyújtózkodniuk kell minden koncerten, és szitkozódva kiabálnak, amikor a legmagasabb polcon van valami, amire szükségük van.

A magas embereknek nincs ilyen gondjuk. Ők viszont állandóan a tökéletes nadrágot keresik: az ugyanis, ami jó hosszban, gyakran óriási rájuk deréktájon – és mindig őket küldik hátra mindenhol, hiszen kitakarják az alacsonyabbakat.

Sokan szeretnének magasabbak vagy alacsonyabbak lenni, de ha valaki egyszer már megállt a növekedésben, azon nem nagyon lehet változtatni. De attól szép a világ, hogy sokfélék vagyunk.

A felnőttkori magasságunk főként azon múlik, hogy milyen géneket örököltünk a szüleinktől, és azon, hogy amíg növésben volt, hogyan táplákoztunk és milyen általános egészségi állapotban voltunk. A növekedést egy csomó hormon is szabályozza.

Hogy mi számít normális magasságnak, az országonként és etnikai csoportonként is eltérő lehet. Lehet, hogy mi már magasnak találunk egy 183 centis férfit, pedig Hollandiában ez éppen átlagos férfimagasságnak számít. Magyarországon átlagosan 176 cm-re nőnek a férfiak, a nők pedig 164 cm-re.

Hajrá, csontok, nőjetek nagyra!

Akkor növünk a leggyorsabban nagyot, amikor még meg sem születtünk: a csecsemő kilenc hónap alatt szinte nulláról körülbelül 50 centiméter hosszúra nő. A növekedésünk sebessége a születés után csökken, majd a serdülőkorban megint felgyorsul.

A csontjaink, ezáltal a magasságunk is addig nőhet, amíg a „növekedési zónáink” hagyják nekik. Ezek a zónák a csontok végeinél vannak, és általuk a kedvére terebélyesedhet a vázunk. De ahogy a serdülőkorba lépünk, a növekedési lemezek elcsontosodnak.

Ekkorra az izmaink is megváltoznak, a serdülőkor végére pedig szépen kialakul a felnőttkori formánk. Miután megcsontosodunk, a magasságunk sem változik – sőt, egy idő után még zsugorodunk is, ahogy öregszünk. A legtöbb ember általában 18-20 éves kora körül éri el a teljes magasságát.

A magasságunkat nem nagyon lehet befolyásolni, de ami rajtunk múlik, azt megtehetjük az egészséges növekedésünk érdekében: mozogjunk sokat, étkezzünk kiegyensúlyozottan, ha lehet, és zárjuk a napot egy kielégítő, pihentető alvással.

Halló? És mi van a fülekkel?

Talán hallottál már olyasmit, hogy az orrunk és a fülünk életünk végéig nő. Nos, ez így csak félig igaz. Ahogy öregszünk, valóban nagyobb lehet az orrunk és a fülcimpánk.

De nem arról van szó, hogy nőnek, csak elbánik velük az idő meg a gravitáció. Életünk során a testünk minden része változik, de a fülünk és az orrunk a legfeltűnőbben.

Lehet, hogy a csontvázunk egy idő után már nem öregszik, de a bőrünk, a porcok és az izmok igen. Az idő ráadásul gyengíti a bőr és a porc kötőszöveteit. Az orr és a fülek porcból vannak.

Ezek idővel elhasználódnak, és már nem igazán támasztják meg a bőrt. De a bőr is veszít a feszességéből és megereszkedik: ezért tűnik úgy, hogy az idősebb embereknek nagyobb az orruk és a fülük.

Források: Health Digest, WebMD, Medical News Today, Science Alert.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Még izgulhatnak a továbbjutás miatt a focidrukkerek, az űrben rekedt két űrhajós – híradó

Az EU megkerülte a magyar vétót az ukránoknak szánt segélynél, egy csacsi pedig jávorszarvasnak állt.

Százötven éves a fogaskerekű

Majdnem megszűnt, de szerencsére még utazhatunk rajta.

Ki ez a Soros György?

Miért lett közellenség? És miért támogatta a fiatal Orbán Viktort?