Súlyos környezetvédelmi botrány van kibontakozóban, miután nemrég kiderült: évtizedeken keresztül hordtak azbeszttartalmú követ Magyarországra osztrák bányákból. A kőzúzalékot építési célokra használták, utakhoz, parkolókhoz, közterületekhez.
Először az osztrák határhoz közeli Bozsok faluban mutatták ki az azbeszt túlzott jelenlétét, azóta Szombathelyen, Kőszegen és Zalaegerszegen is találtak már ilyen zúzott követ. Akár negyven település is érintett lehet az ügyben.
Mi ez az anyag?
Az azbeszt természetes formában előforduló ásvány, amelynek rostjai vékony szálakra esnek szét. Korábban több iparágban is széles körben alkalmazták, például cementet és más anyagokat erősítettek meg vele. Tűzálló tulajdonsága miatt is használták. De a rákkeltő hatásait már nagyon régen igazolták. Akik most dolgoznak vele, azok megfelelő ruházatban, speciális körülmények között teszik.
Az azbeszt, amíg a kőben van és nem bolygatják, nem veszélyes. Amikor viszont „megsértik”, például a darabolás során, a szálaik kiszabadulnak, és a levegőbe, a porba kerülnek. Ha ezeket a szálakat belélegzi valaki, azok örökre ott maradnak a tüdőben és nagy számban később gyulladásos, illetve daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek.
Mivel súlyos ügyről van szó, nem csoda, hogy az ország nyugati részén szinte válsághelyzet alakult ki. A polgármesterek vizsgálatokat indítottak, az érintett területeket locsolják, hogy megelőzzék a porosodást. Ugyanebből az okból sebességkorlátozást vezettek be egyes utcákban, hogy az autók minél kevésbé verjék fel a port.
A helyzetnek többféle megoldása is létezik, de mindegyik nagyon költséges. Le lehet fedni a szennyezett útszakaszokat egy speciális anyaggal, de fel is lehet bontani és elszállítani őket. Utóbbi viszont éppen a porosodás miatt veszélyes. Még nem mindenhol világos, hogy mekkora adagban kerülhettek azbesztszálak a levegőbe.
Mi a helyzet Ausztriával?
Szombathely alpolgármestere és az osztrák Greenpeace környezetvédelmi társaság munkatársa szerdán sajtótájékoztatót tartottak. Utóbbi, Stefan Stadler azt állította, hogy az osztrák hatóságok tudtak az azbesztszennyezés lehetőségéről, mégsem szóltak róla Magyarországnak. Amikor az ott található, azbeszttel terhelt bányákat bezárták, akkor sem értesítették a magyar hatóságokat, így a lakosok és a vállalkozók még hosszú ideig vásárolták az onnan származó köveket.
Stadler felszólította Christian Stocker kancellárt, hogy mihamarabb hozzon létre egy azbeszt-válságstábot és nyújtson pénzügyi támogatást az érintettek számára. Egyébként Burgenlandban és Alsó-Ausztriában is sok olyan út van, amelyeket szennyezett anyaggal fedtek be. Stadler szerint Burgenland hatóságai a hatályos jogszabályok alapján megakadályozhatták volna az azbeszttartalmú anyagok kitermelését és forgalmazását, mégsem tették meg.
Eljött a csütörtök
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a beiktatása után egy nappal Nyugat-Magyarországra utazott, hogy a helyszínen mérje fel a helyzetet. Magyar Péter miniszterelnök pedig csütörtökön Bécsben találkozott Christian Stocker kancellárral, ahol közös sajtótájékoztatót tartottak. Az azbesztügyről is szó volt.
Magyar elmondta: megállapodtak abban, hogy egy közös bizottságot állítanak fel, hogy kivizsgálják az esetet. Az egészségügyi, környezetvédelmi és jogi szakértőkből álló csoport hétfőn áll munkába. Magyarország teljes átláthatóságot vár Ausztriától.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy egyelőre nem tudni, hogy ki az ügy felelőse. vagyis meg kell vizsgálni, hogy abban a láncban, amelyben a kő eljutott a bányától a magyar építőmunkásokig, ki tudott a szennyezésről. És hogy egyáltalán hogyan kerülhetett forgalomba az azbeszttartalmú zúzalék.
Christian Stocker közölte, hogy a közegészségügyért az osztrák alkotmány szerint a szövetségi tartományok felelősek, ez ebben az esetben Burgenland. Itt már elkezdték a méréseket, ahol rendellenességet tapasztaltak, értesítették az érintett vállalatokat.
Az azbesztügy tehát igazából épp csak elkezdődött. A vizsgálóbizottságok fogják feltárni, hol mekkora veszélyt jelent, és hogyan lehet megoldani. Annyi biztos, hogy a mentesítés drága munka lesz, és épp ezért sok vita lesz arról, kinek kell végül kifizetni.
