Ma már nem tudnánk elképzelni a karácsonyt feldíszített karácsonyfa nélkül. Pedig egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ember kivág egy fát, beviszi a nappaliba, mindenféle díszt aggat rá, majd néhány hét múlva kidobja az egészet. Ráadásul nem is ősi hagyományról van szó, nálunk a 19. század közepén kezdett elterjedni ez a szokás. De vajon miért gondolták azt az emberek, hogy ez a megfelelő mód megünnepelni a karácsonyt?
Már megint a rómaiak…
Már jóval a kereszténység előtt is ünnepeltek az emberek a tél közepén. Persze nem a kis Jézus megszületését, hanem a téli napfordulót. Azt gondolták, hogy a Nap voltaképp egy isten, aki télen azért gyengül el, mert beteg lesz. Az örökzöldek, a növények, a virágzó ágak viszont a napisten megerősödését, a nyarat jelentették az embereknek. Valószínűleg ezért vittek be a házakba zöld ágakat már évezredekkel ezelőtt is. Mind a Római Birodalom, mind az ókori Egyiptom történetében vannak olyan feljegyzések, amik ezt a téli szokást írják le.
De ugyanígy része volt a kelta hagyományoknak is, hogy télen a házakra, imahelyekre örökzöld növényeket aggattak. Itt ezek a növények az örökkévalóságot szimbolizálták. Skandináviában pedig a vikingek úgy tartották, hogy az örökzöldek a napisten, Balder különleges növényei, aminek igazán örül a téli sötétségben.
A pogány és a keresztény hagyományok szépen összekeveredtek
Azt, hogy egy teljes fát állítsanak az emberek a házaikba, állítólag maga Luther Márton, német lelkész és professzor kezdte. Lutherről sokat fogtok tanulni töriórán, ő volt az, aki meg akarta újítani, vagyis reformálni a katolikus egyházat. Sikerrel járt, követői alapították az első protestáns egyházakat. Állítólag Luther épp hazafelé tartott, amikor megpillantott egy fenyőfát, amin a hó ragyogott a holdfényben. Annyira megtetszett neki a látvány, hogy otthon mindenáron meg akarta ezt mutatni a családjának. Mivel ők nem akartak kimenni a hideg éjszakába, Luther kivágta az udvarukon álló kis fenyőt és gyertyákat helyezett el az ágain.
A szokást aztán német nyelvterületeken egyre többen utánozták. A német protestánsok vitték el a hagyományt Amerikába is, de ott egészen a 19. századig senki nem utánozta őket. Egyenesen furának, kimondottan pogány dolognak gondolták ezt az egészet.
Európában akkor kezdett igazán terjedni a karácsonyfaállítás szokása, amikor Berlin után Bécsben is megjelentek az első fák a főúri családok otthonában. Akkoriban a trendeket az arisztokraták szabták meg, vagyis egészen egyszerűen divatba jött a karácsonyfa az uraságok közt. A nagy áttörést valószínűleg az hozta, hogy 1848-ban, egy akkori magazinban megjelent egy rajz az angol Viktória királynőről, aki a népes családjával egy feldíszített fenyőfa mellett ül. Innentől kezdve már Amerikában sem gondolták pogány dolognak a fadíszítést, és évek alatt elterjedt a szokás mindenhol. Annyira népszerű lett, hogy 1860-ban, amikor a magyar Erzsébet királyné, vagyis Sissi Madeira szigetén töltötte a karácsonyt, a férje, Ferenc József császár utána küldetett egy karácsonyfát.
Magyarországon óvodások kaptak először karácsonyfát
Magyarországon egyébként az első fenyőfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította fel 1824-ben Pesten. Brunszvik Teréz a magyar óvodák megalapítója volt, az első karácsonyfát is a gyerekek kapták. Akkor még nem árultak minden sarkon fenyőt, így az első magyar karácsonyfa valószínűleg stilizált volt, vagyis kivágott papírból készült. Vannak, akik ennél is korábbra teszik az első magyar karácsonyfa felállítását, de az biztos, hogy a főúri családoknak, főleg a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak nagy szerepe volt abban, hogy feldíszített fenyővel ünnepeljük ma a karácsonyt. Az 1860-as években már rendszeresek voltak a decemberi fenyővásárok, és a díszek is elkezdtek a mai karácsonyfadíszekre hasonlítani. Az első díszek ugyanis főleg gyertyák és gyümölcsök, például alma és dió voltak.
És persze az is eltartott egy darabig, amíg a karácsonyfa elnevezés a feldíszített fenyőfát jelentette nálunk. Egy 1554-ből származó feljegyzés szerint Magyarországon karácsonyfának a földesúrnak karácsonyi adóként beszolgáltatott tüzelőfát nevezték.
