Hosszú huzavona után megtartották minden idők legnagyobb Budapest Pride-ját, ami egyébként be volt tiltva. Február vége óta a kormány ezerrel dolgozott azon, hogy így vagy úgy, de megakadályozza a felvonulást. Törvénymódosítással, fenyegetéssel, arcfelismerő rendszerrel, esetleges büntetésekkel.
A szervezők ennek ellenére már akkor bejelentették, hogy így is megtartják az eseményt, pedig azt a rendőrség is betiltotta. Némi pereskedés után végül Karácsony Gergely főpolgármester azzal állt elő, hogy idén a Pride-ot (vagyis a Budapest Büszkeségre átkeresztelt eseményt) a főváros rendezi meg. Az önkormányzat által szervezett eseményekhez ugyanis nem kell hatósági engedély. Őt emiatt Tuzson Bence igazságügyi miniszter börtönnel fenyegette meg. De a kormány a szervezőkre is súlyos nyomást gyakorolt, meg persze a támogatókra, hiszen ők jogosan tarthattak attól, hogy megbírságolják őket, ha elmennek a Pride-ra.

A tiltás amúgy hírünket vitte a nagyvilágban is, amerikai és európai lapok is írtak róla. Az Európai Unió első embere, Ursula von der Leyen külön videóüzenetben szólította fel a magyar rendőrséget, hogy tegye lehetővé az esemény megrendezését, amire végül több mint 70 európai parlamenti képviselő és egy rakás uniós város főpolgármestere jött el. Vagyis jó kis reklámot csinált neki a kormány a keménykedéssel.
Senki sem tudta pontosan, mi lesz
A tiltás bejelentése után Orbán Viktor miniszterelnök és más kormánytagok is szigorúan és magabiztosan bizonygatták, hogy a Pride-ot nem lehet megtartani. Ha valaki pedig mégis erre készül, annak számolnia kell a következményekkel. Egy héttel az esemény előtt még nem lehetett tudni, hogy a rendőrség végül feloszlatja-e a vonuló tömeget (időközben Orbán tisztázta, hogy erre nem kerül sor) vagy „csak” nagyobb összegekre bünteti a résztvevőket.
Az oszlatás rendőri fellépést jelent, akár gumibotozást, könnygáz és vízágyúk bevetését – látványos és erőszakos jeleneteket.
Két eset fordulhatott elő:
- hogy a rendőrség tényleg nem engedi megtartani a Pride-ot, és feloszlat egy EP-képviselőkkel teli tömeget, amiből óriási nemzetközi botrány kerekedik,
- vagy hogy az esemény rendben, rengeteg résztvevővel zajlik le, amivel a kormány több hónapnyi fenyegetőzése válik nevetségessé.
A Pride-on óvatos becslések szerint is több mint 100 ezren vettek részt. Vagyis nem sikerült megakadályozni. Orbán Viktor, aki februárban még diadalittasan közölte, hogy nem lesz felvonulás, felsült.
Ez még okozhat gondokat neki. A Fidesz ereje azon alapul, hogy a kétharmados hatalom birtokában mindent megtehet. De minden törvény annyit ér, amennyire be lehet tartatni. Ha az emberek nem hisznek már az erejében, minden ígéret súlytalanná válik. Így lesz adócsökkentés? Így lesz száz új gyár és így győzzük le az inflációt?

A rendőrök egyáltalán nem korlátozták a vonulókat, vigyáztak a biztonságukra. Voltak a tömegben LMBTQ-emberek, sokan pedig csak melléjük álltak, vagy épp a kormány ellen tiltakoztak. Számos külföldi fiatal utazott Budapestre csak az esemény miatt.
Most, talán először, olyan magyarok is eljöttek, akik életükben nem gondolták volna, hogy valaha részt vesznek a felvonuláson. Ők a csakazértis-résztvevők, akik úgy érzik, hogy ha be akarnak tiltani egy eseményt, akkor ellen kell állni.

Az idei Pride tehát jóval többről szólt, mint a melegségről: arról is szólt, hogy a kormány tényleg dönthet-e arról, hogy a magyar emberek mennyire lehetnek szabadok. Nem dönthet, és erre a kérdésre a felvonulás adta meg a választ. A tiltás ellenére párok, családok, gyerekek, idősek és fiatalok jöttek ki, hogy közösséget vállaljanak azokkal, akiket a kormány láthatatlanná akar tenni. Mindezt annak tudatában, hogy esetleg emiatt megbüntethetik őket.
Sokszor vádolják azzal a magyar társadalmat, hogy a benne élők nem tartanak össze, nem állnak ki egymásért. A Pride épp ennek az ellenkezőjét mutatta meg. Ennél nagyobb pofont nem is kaphatott volna az a kormány, ami már évek óta az emberek megosztásával akar választásokat nyerni.