Biztosan hallod, hogy napról napra emelkednek az árak. Vagy látod a saját szemeddel: a csoki, amit egy éve százötven forintért megkaptál, ma már majdnem háromszáz. Árat emelt az iskolai büfé, és a szüleid is zsémbelődnek, mert minden egyre többe kerül. Ez az infláció: a pénzünk romlása.
Az infláció latinul felfúvódást jelent: az árak puffadását. Ugyanazért a dologért több forintot kérnek, és így a forint egyre kevesebbet ér.
Ki csinálja ezt?
Az inflációnak sok különböző oka lehet. Ilyen, ha valamiből hiány van, például olajból vagy élelmiszerből. Ha nem jut mindenkinek, akkor drágább lesz, mert a vásárlók versengenek azért a kevésért, ami van. Hiányt okozhat például egy természeti katasztrófa, vagy manapság az orosz-ukrán háború. Mindkét ország óriási mezőgazdasági hatalom, Oroszország pedig az egyik legnagyobb kőolajtermelő. Ha az ő árujuk nem jut el a piacra, akkor verseny indul a maradék olajért és napraforgóért – vagyis emelkedik az áruk.
Ukrajna egyébként az egyik legfontosabb csokoládégyártó, ezért nem meglepő, hogy a csokiárak is elszaladtak. Ennél is fontosabb az áram, a gáz és az üzemanyag ára. Ha ezek emelkednek, akkor minden más is, hiszen a rágógumit is teherautók szállítják, a gyárat fűteni kell, és villannyal működik.
Néha az országok maguk gerjesztik az inflációt azzal, hogy több pénzt nyomtatnak. Amiből sok van, annak csökken az értéke, és ez igaz a pénzre is. A 2022-es választás előtt a magyar kormány rengeteg pénzt osztott szét az embereknek, hogy rá szavazzanak. Ez is hozzájárult a dráguláshoz, ami tavaly egész Európában Magyarországon volt a legnagyobb.
Végül az sem mindegy, milyen erős a forint. Ha egy euró 300 forint, akkor egy tízeurós mütyür háromezerbe kerül, de ha 400, akkor már négyezerbe. Magyarország nagyon sok mindent importál, vagyis külföldről szerez be, tojástól a bútoron át a kőolajig, ezért a forint gyengülését azonnal megérezzük a boltokban.
A gyárak, a kereskedők, a vállalkozók egyszerűen reagálnak az inflációra: árat emelnek, és remélik, hogy lesz, aki meg tudja fizetni. A szobafestő, a cukrász kiszámolja, hogy tegnap ennyi forintot ért a munkája, ma meg többet. Igazán bajban azok vannak, akiknek a fizetését az állam határozza meg: a tanárok, rendőrök, kórházi ápolók. Ők nem kérhetnek többet a munkájukért, tőlük viszont mindennap többet kérnek a tojásért és kenyérért. Mivel csak a kormánytól követelhetnek béremelést, kénytelenek közösen tiltakozni, vagy egy időre leállítani a munkát: ez a munkabeszüntetés a sztrájk.
Az infláció megoldása általában az, hogy mindenki megbarátkozik a magasabb árakkal, mert a jövedelme is emelkedik. Előfordul azonban, hogy az áremelkedés irányíthatatlanná válik. Magyarországon volt olyan infláció a második világháború után, amikor százmilliárd pengős bankjegyeket nyomtattak, és utcaseprők takarították az értéktelen papírpénzt Budapesten. Ennek a vége egy új pénz bevezetése lett. Ez a forint, amivel a mai napig fizetünk – bár egyre többet.
