Miért egyre drágább minden?

Biztosan hallod, hogy napról napra emelkednek az árak. Vagy látod a saját szemeddel: a csoki, amit egy éve százötven forintért megkaptál, ma már majdnem háromszáz. Árat emelt az iskolai büfé, és a szüleid is zsémbelődnek, mert minden egyre többe kerül. Ez az infláció: a pénzünk romlása.

Az infláció latinul felfúvódást jelent: az árak puffadását. Ugyanazért a dologért több forintot kérnek, és így a forint egyre kevesebbet ér.

Ki csinálja ezt?

Az inflációnak sok különböző oka lehet. Ilyen, ha valamiből hiány van, például olajból vagy élelmiszerből. Ha nem jut mindenkinek, akkor drágább lesz, mert a vásárlók versengenek azért a kevésért, ami van. Hiányt okozhat például egy természeti katasztrófa, vagy manapság az orosz-ukrán háború. Mindkét ország óriási mezőgazdasági hatalom, Oroszország pedig az egyik legnagyobb kőolajtermelő. Ha az ő árujuk nem jut el a piacra, akkor verseny indul a maradék olajért és napraforgóért – vagyis emelkedik az áruk.

Ukrajna egyébként az egyik legfontosabb csokoládégyártó, ezért nem meglepő, hogy a csokiárak is elszaladtak. Ennél is fontosabb az áram, a gáz és az üzemanyag ára. Ha ezek emelkednek, akkor minden más is, hiszen a rágógumit is teherautók szállítják, a gyárat fűteni kell, és villannyal működik.

Néha az országok maguk gerjesztik az inflációt azzal, hogy több pénzt nyomtatnak. Amiből sok van, annak csökken az értéke, és ez igaz a pénzre is. A 2022-es választás előtt a magyar kormány rengeteg pénzt osztott szét az embereknek, hogy rá szavazzanak. Ez is hozzájárult a dráguláshoz, ami tavaly egész Európában Magyarországon volt a legnagyobb.

Kellemetlen meglepetések a pénztárnál

Végül az sem mindegy, milyen erős a forint. Ha egy euró 300 forint, akkor egy tízeurós mütyür háromezerbe kerül, de ha 400, akkor már négyezerbe. Magyarország nagyon sok mindent importál, vagyis külföldről szerez be, tojástól a bútoron át a kőolajig, ezért a forint gyengülését azonnal megérezzük a boltokban.

A gyárak, a kereskedők, a vállalkozók egyszerűen reagálnak az inflációra: árat emelnek, és remélik, hogy lesz, aki meg tudja fizetni. A szobafestő, a cukrász kiszámolja, hogy tegnap ennyi forintot ért a munkája, ma meg többet. Igazán bajban azok vannak, akiknek a fizetését az állam határozza meg: a tanárok, rendőrök, kórházi ápolók. Ők nem kérhetnek többet a munkájukért, tőlük viszont mindennap többet kérnek a tojásért és kenyérért. Mivel csak a kormánytól követelhetnek béremelést, kénytelenek közösen tiltakozni, vagy egy időre leállítani a munkát: ez a munkabeszüntetés a sztrájk.

Az infláció megoldása általában az, hogy mindenki megbarátkozik a magasabb árakkal, mert a jövedelme is emelkedik. Előfordul azonban, hogy az áremelkedés irányíthatatlanná válik. Magyarországon volt olyan infláció a második világháború után, amikor százmilliárd pengős bankjegyeket nyomtattak, és utcaseprők takarították az értéktelen papírpénzt Budapesten. Ennek a vége egy új pénz bevezetése lett. Ez a forint, amivel a mai napig fizetünk – bár egyre többet.

Egymilliárd-billió pengős bankjegy. Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Te milyen gyorsan gépelsz az orroddal?

Egy újabb kiváló világrekord!

Jó reggelt!

Baromi meleg lesz ma!

Jöhet az elméleti tesióra, kaszált Azahriah a Puskás-koncertekkel – híradó

Ha valaki próbálta már az elméleti kötélmászást, mindenképpen tudassa velünk!