Pókfóbiások most ne figyeljenek ide: több ezer, tenyérnyi nagyságú pókot engedtek szabadon Angliában a Chester Állatkertből. Igaz, hogy ez tíz éve történt, de most lehet elmondani azt, hogy a pókmentő akció sikeres volt. A hatalmas parti vidrapókokat az állatkert tenyésztette ki azért, mert a természetes élőhelyükön majdnem kipusztultak. A pókokra viszont óriási szükség van a természetben, kiemelten nagy szerepük van ugyanis a vízi élővilág fenntartásában. Mostanra, úgy tűnik, ismét boldogan szaporodnak a brit mocsarakban.
A parti vidrapók nem sző hálót, hanem a víz felszínén futva ejt zsákmányt. A lábain található apró szőrszálak segítségével megérzi a víz felszínének legapróbb rezgéseit is, így mindig tudja, ha zsákmány van a közelben. Kedvenc csemegéje a szitakötők lárvája, de más pókokat, sőt, ebihalakat is szívesen elfogyaszt. A vidrapók 15 éve majdnem teljesen kipusztult, ami főként annak „köszönhető”, hogy a mocsarakat sok helyen lecsapolták.
A Chester Állatkert rengeteget dolgozott a faj megmentéséért. Évekkel ezelőtt egy program részeként kezdtek itt bébipókokat nevelni speciális, erre kialakított kémcsövekben. A pókbabákat csipesszel etették, apró legyekkel. Eközben több százan dolgoztak azon is, hogy a pók élőhelyét helyreállítsák. Amikor a nyolclábúak elég nagyok lettek, visszaengedték őket a természetbe. A parti vidrapók az Egyesült Királyság egyik legritkább gerinctelen élőlénye. Lehet, hogy hatalmas, de sokak szerint gyönyörű is. (Daily Mail)
