Augusztus végén megtartották az idei Humanoid Robot Bajnokságot Pekingben. A humanoid azt jelenti: ember alakú. Először tavaly volt ilyen verseny, de a nagy siker miatt most is megszervezték. A játékokon 666 csapat mérte össze a tudását több mint 2000 robottal, összesen 51 versenyszámban.
A robotoknak futniuk, kung-fuzniuk, táncolniuk és bokszolniuk is kellett egymással, de volt foci és pingpongbajnokság is. Idén hétköznapi helyzetekben is versenyezhettek a gépek, például ruhateregetés, mosás, vagy akár tűzoltás és életmentés közben.
Nem véletlen, hogy az eseményt Kínában rendezték meg. Az ország látványos robotversenyekkel próbálja bemutatni, milyen gyorsan fejlődik a robotikának ez a területe. De a világbajnokságon kigyulladó vagy végtagjaikat elvesztő gépek pont arról árulkodnak, hogy a megbízható működéstől még igen messze vannak.
Mire jók ezek egyáltalán?
Az emberi formájú robotok először vérfagyasztónak tűnhetnek, bár a való életben, biztonságos programozással lehetne (lesz majd) hasznuk. A céljuk elsősorban az lenne, hogy emberekhez hasonló fizikai vagy akár szellemi-kommunikációs feladatokat lássanak el, például veszélyes gyári munkák során helyettesítsék őket vagy segítsenek nekik a takarításban, bevásárlásban, az idősek ellátásában.
Sok országban fejlesztenek már ilyen robotokat, de Kína rengeteg pénzt szán arra, hogy vezető szerepe legyen a piacon.
- Egyrészt azért, mert a kínai társadalom gyorsan öregszik, miközben egyre kevesebb a munkaképes ember. Azt remélik, hogy a robotok egyszer segíthetnek megoldani ezt a problémát.
- Másrészt, mert Kína a „megtestesült mesterséges intelligenciát” akarja kifejleszteni. Egy olyan MI-t, amely nemcsak a számítógép képernyőjén működik, hanem fizikai testet kap, mozog, tárgyakat kezel és emberekkel lép kapcsolatba.
De hatalmas a verseny Kína és az Egyesült Államok között. Utóbbi erős a mesterséges intelligencia kutatásában, és amerikai cégek gyártják a világ legfejlettebb chipjeinek egy részét is. Ezekre pedig a robotoknak is szükségük van.
Mi történik ezeken a versenyeken?
Miközben a robotok fociznak, táncolnak és takarítanak, többek között a sebességük és a pontosságuk alapján értékelik őket. Érdekes, hogy a hozzáértők szerint a kezüket megalkotni a legbonyolultabb dolog. Az emberi kéz rendkívül összetett szerkezet: számos ízület és egymástól független mozgás teszi lehetővé, hogy egészen finom, precíz mozdulatokra is képesek legyünk.
A robotok ezt még nem tudják, pedig nem elég megfogniuk valamit, képesnek kell lenniük arra, hogy óvatosan mozgassanak egy poharat, összehajtsanak egy ruhát vagy éppen biztonságosan használjanak egy kést.
Ami az idei versenyszámokat illeti, voltak nagy sikerek. A Tiangong Ultra először 9,39 másodperc alatt futotta le a 100 métert, majd később még tovább javított, és 8,86 másodperces időt ért el. Ezzel elméletben „megdöntötte” a sportlegenda Usain Bolt 9,58 másodperces világrekordját. Álló magasugrásban 2,88 méteres új rekord született, ami 43 centiméterrel magasabb, mint a kubai atléta, Javier Sotomayor által tartott 2,45 méteres emberi világrekord.
Upppsz
A robotok nagy része kevésbé volt ügyes, mint a fenti társaik. Egy rakás videó készült arról, hogy csetlenek-botlanak, vagy éppen egy bokszmeccs alatt egymástól távol püfölik a levegőt. Az egyik gép futás közben hagyta el a fejét, mások elvesztették az egyensúlyukat és összeestek. Vicces módon ilyenkor hordágyakkal mentek értük a fejlesztőik, ahogy a focistákért a nagy meccseken.
Ami viszont a hétköznapi feladatokat illeti, a robotok alulmaradtak. Az emberekhez képest lassabban és nehezebben végeztek el olyan tevékenységeket, mint a teregetést vagy például egy kábel bedugását a falba. Ezeknél a feladatoknál precíznek kell lenni, és a robotok ehhez még nem elég fejlettek.
Hiszen egy futóversenyen lemerült akkumulátor vagy elhibázott mozdulat legfeljebb eséssel jár. De ha ugyanaz egy család otthonában, vagy egy idős ember mellett történik, abból már komoly baj lehet. A szakértők szerint éppen emiatt az otthonokba költöznek majd be utoljára a humanoid robotok.
