Folytatjuk közkedvelt útikönyvünket. Most a nagy melegre való tekintettel egy kis hűvöset hoztunk nektek. Norvégiát, a sarki fény és a boldog emberek országát.
Főváros: Oslo
Lakosság: 5,4 millió
Terület: 385 207 km² (kb. négyszer akkora mint Magyarország)
1. A világ egyik legboldogabb helye
Az országok lakóinak boldogságszintjét mérő felméréseken rendszeresen az élen végez Norvégia. Ennek köze lehet ahhoz, hogy Norvégia a világ egyik legfejlettebb országa, ami az információs társadalmat, az emberi jogokat és a jövedelmi egyenlőséget illeti. Egyébként itt, Oslóban rendezik a Nobel-békedíj átadóját is.
2. A nap alig megy le nyáron
Norvégia északi részén éjfélkor is napfény van. Például Tromsø városában május és július között maximum 3-5 óra sötétség van naponta. A nyári napforduló alatt júniusban egyáltalán nem megy le a nap. A napforduló az, amikor a Nap észak-déli mozgása irányt vált. Persze ez csak látszólagos mozgás, a Földről nézve.
3. Az egyik legnépszerűbb sarkifény-spottingoló hely
Az ország északi területe az északi fény, vagy sarki fény rajongóinak egyik zarándokhelye. A sarki fény a légkörbe behatoló, elektromosan töltött részecskék által keltett ideiglenes fényjelenség. Ez lehet vörös, zöld, de kék vagy ibolyaszín is. Mivel a legjobban sötét égen lehet megfigyelni, ezért ősz és tavasz között szokták a leggyakrabban látni. Persze csak tiszta égbolt esetén. Vannak erre külön appok is, amik előre jelzik a látvány valószínűségét. Általában este 11 és hajnali 3 között a legvalószínűbb a teljes pompájuk.
4. Norvégia királyság
A királya most V. Harald. Miniszterelnöke is van, jelenleg Jonas Gahr Støre. Az ország a NATO alapító tagja, és több fontos európai gazdasági társulásnak is része, de nem tagja az Európai Uniónak. További érdekesség, hogy az ország nevének két eredetét is számon tartják. Az egyik szerint a viking korból származik és az északi útvonal (Nor – vegr) mentén élőket jelenti. A másik szerint egy középkori királyról, Norról kapta a nevét.
5. Természeti csodákkal van tele
Partvonala igencsak egyedi, fjordokkal és szigetek ezreivel tagolt, és több mint 25 000 km hosszú. A fjord egyébként egy tengeröböl, amit gleccser, vagyis havas jégtömeg alakít ki. A világ második leghosszabb fjordja is itt van, az első Grönlandon.
6. Két hivatalos nyelve van, írásban
A norvégoknak két hivatalos beszélt nyelve van, a norvég és a számi nyelvek. De írásban is két hivatalos nyelv van, a bokmål és a nynorsk. A norvégok 85-90%-a bokmålt használja. De a suliban mindkettőt megtanítják, és a hivatalos iratokat is mindkét nyelven kiállítják. A bokmålt szokták oktatni a norvégot idegen nyelvként tanulóknak is.
7. Minden Norvégiában élő és dolgozó ember bevétele bárki számára látható
Az éves adóbevallásokra bárki rákereshet, és megtudhatja, mennyit keres a barátja, szomszédja, kollégája. 2013-óta van egy módosítás is a rendszerben: arra is rá lehet keresni, hogy ki kérte le az adatainkat. Tehát kiderülhet, ki kutakodott a zsebünkben. A norvégok úgy vélik, ezzel, hogy bárki láthatja a bevételüket és adózásukat, kevesebben mernek adót csalni.
8. Innen származik a modern kori síelés
Aminek atyja Sondre Norheim, aki a 19. században kezdett el használni a maihoz hasonló síléceket, hogy könnyebben tudjon fordulni és ugrani is velük. De egy Rødøyban található kőfaragásból arra lehet következtetni, hogy ezen a területen már 4000 évvel ezelőtt is használtak valamilyen fajta lécet, hogy a hegyek között közlekedjenek. Nem meglepő ezek után, hogy a téli olimpiákon a norvég sportolók szoktak remekelni.
9. A háztartások energiáját a természet adja
A norvég háztartások energiahasználatának 98 százalékát vízerőművek adják, amiből több ezer van az országban. Ennek ellenére a norvégok olaj- és gázkitermelők is. Ebből az államkasszába jut pénz, de a saját lakosaik a takarékosabb és olcsóbb vízenergiát használják.
10. Hiába a nagy területe, kevés a lakos
323 802 km²-es területével (a tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Magyarország, Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de jóval kevesebben lakják, mint bármelyiket. Ez azért van, mert nagy része hegyvidékes, lakhatatlan, gleccseres terület.
+1 Van a hadseregnek kabalapingvinje
Az edinburghi állatkert királypingvinje az norvég királyi gárda kabalpingvinje. Rendre elő is léptetik, már vezérőrnagyi fokozatban van. A vicc még a hetvenes években kezdődött, amikor a norvég királyi gárda örökbefogadott egy pingvint Skóciában és az akkori hadnagyukról (Nils Egelien) és az akkori királyról (V.Olaf) kapta a nevét. Ez már azóta a harmadik pingvin a skót állatkerben.