Ma van a Vöröskereszt világnapja. Bár 18 éves kor alatt nem lehet vért adni, valószínűleg így is belefutottál már a szervezetbe. Magyarország ugyanis tagja a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomnak, ami sokféleképpen segít a rászorulóknak. Nemcsak véradásokat szervez, hanem hátrányos helyzetű embereket támogat, és katasztrófák helyszínén is dolgozik. De pénzt is gyűjt az olyan földrengés, árvíz vagy háború sújtotta országok Vöröskeresztjeinek, amik versenyt futnak az idővel, hogy minél több embert megmentsenek. Orvosi segítséget, élelmet és menedéket nyújtanak az áldozatoknak. A vöröskeresztet önkéntesek is segítik.
A világszervezet rendkívüli képessége az, hogy gyorsan sok segítséget tud oda küldeni, ahol a leginkább kell.
A szervezet története még 1859-ben kezdődött, amikor véres csata zajlott Solferino község környékén, Olaszországban. Ez volt a szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete, amely során az osztrák császári csapatok súlyos vereséget szenvedtek a francia császári és a vele szövetséges szárd–piemonti királyi haderőktől. Egy svájci üzletember, Henry Dunant, látván a több mint 40 ezer halottat és sebesültet a csata után, megrendülten kereste a lehetőséget, hogyan segíthetne az áldozatoknak és családjaiknak.
A szomszédos falu lakosaiból önkéntes segélycsapatokat szervezett, akik a mentésben és az ápolásban is részt vettek. Dunant ekkor kezdeményezte egy olyan szervezet létrehozását, amely a háborúk áldozatainak védelmét szolgálja. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság – Dunant vezetésével – 1863 februárjában ült össze először.
Az év végére összehívták a kormányok képviselőit, hogy megállapodjanak Dunant javaslatáról, ami szerint nemzeti segélyszervezetek segítenék a katonai egészségügyi szolgálatokat. Egy évvel később rávette a kormányokat, hogy fogadják el az első, eredeti genfi egyezményt. Ez a szerződés kötelezte a hadseregeket a sebesült katonák ellátására, függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcoltak, és bevezette az egészségügyi szolgálatok egységes jelképét: a fehér alapon piros keresztet.
Így dolgozik a szervezet
Azóta a Vöröskereszt célja, hogy humanitárius (vagyis emberi bánásmódra törekvő, embereken segítő) szolgáltatást nyújtson a fegyveres konfliktusokban és egyéb zűrökben érintett embereknek. Ami a szervezet nevét illeti, a Vöröskereszt elnevezést főként keresztény országokban használják, a Vörös Félholdat pedig a muszlim országokban. (A kereszt a kereszténység, a félhold pedig az iszlám szimbóluma.) Vöröskereszt világszerte létezik: békeidőben elsősegélynyújtást és biztonsági ismereteket tanít, illetve, ahogy már írtuk, véradásokat szervez. A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre.
Az I. világháborúban a Vöröskereszt főleg arra koncentrált, hogy helyreállítsa a kapcsolatot a fogságba esett katonák és családjaik között, de fellépett az iszonyatos szenvedést okozó fegyverek használata ellen is. 1918-ban Magyarországon először látogattak meg politikai foglyokat.
Az első világháborúban a nemzeti társaságok rengeteg önkéntest mozgósítottak, akik sikeresen működtették a mentőszolgálatokat a harctereken és ápolták a sebesülteket a kórházakban. Sokak szerint ez volt a mozgalom legfényesebb időszaka.
A második világháború alatti szolgálatuk már nem sikerült ilyen jól. Noha a szervezet igyekezett segíteni és védeni az áldozatokat, illetve segélyszállítmányokat juttatott el a világ minden tájára, a holokauszt esetében kudarcot vallott. Ekkor ugyanis – jogi és hatósági akadályok miatt – semmit sem tett a holokauszt áldozatai és más üldözött csoportok érdekében.
A Vöröskereszt a háborúk óta
1945 óta a Vöröskereszt folyamatosan sürgeti a kormányokat, hogy erősítsék meg a nemzetközi emberi jogokat. Henry Dunant később Nobel-díjat kapott a Vöröskereszt létrehozásáért. Noha a szervezet létfontosságú szerepet játszik a katasztrófaelhárításban, néhány országban erős kritika érte. Az Egyesült Államokban például gyakori vád volt a szervezettel szemben, hogy nem tudni pontosan, mire költi a pénzt.
De az is előfordult már, hogy amikor néhány várost katasztrófa sújtott, a helyiek elégedetlenek voltak a munkájával. Kaliforniában például, amikor sok évvel ezelőtt erdőtűz volt, a helyiek kezdtek bele a szervezésbe és az adománygyűjtésbe: sátrakat, takarókat, ruhákat, élelmet gyűjtöttek. De amikor megjelent a Vöröskereszt és átvette az irányítást, igyekezett megszabadulni az önkéntesektől. Azt kérte tőlük, hogy inkább pénzt adományozzanak, illetve hivatalos önkéntesként jelentkezzenek ahelyett, hogy szomszédként jönnek segíteni.
Tizenöt évvel ezelőtt, amikor pusztító földrengés sújtotta Haitit, emberek milliói adományoztak az Amerikai Vöröskeresztnek. A pénzből elvileg segítettek volna a helyieknek az újjáépítésben, de az évek elteltével mégsem nyíltak új otthonok vagy iskolák. A mai napig vitatott kérdés, hová tűnt a pénz. Tavaly az amerikai szervezet igazgatótanácsa ellen pert is indítottak, mert a vád szerint több száz millió dollárt költöttek a segélyalapból személyes célokra.
A magyar szervezetnek a 2010-es évek elején szintén gondjai származtak abból, hogy hanyagul vezette, mire költötte az adományokat. 2012-ben az ügyészség meg is vizsgálta, hogyan gazdálkodik. Hasonló ügyről viszont nem lehetett hallani az elmúlt tíz évben.
Forrás: International Committee of The Red Cross. Vöröskereszt.hu. The Nonprofit Times. Britannica. Origo.hu. K-Monitor.
