Az ember általában rosszul viseli, ha élősködik rajta valami. A kullancsokat sürgősen kiszedjük, már csak azért is, mert ezek súlyos betegségeket terjeszthetnek. A fejtetűt nehezebb kiirtani, de szinte minden gyerek elkapja néhányszor az iskolában. A régebbi korokban pedig mindennapos volt a bolha, az egyéb tetvek és a bélférgesség is.
De akármilyen tisztának érzed magad, egész biztos, hogy most is tanyázik az arcodon pár tucat, vagy pár száz apró potyautas. És a barátaid, a családtagjaid arcán is!
Ezek a nyolclábú, vakondra vagy pici hódra emlékeztető teremtmények a bőratkák, más néven szőrtüszőatkák. Szabad szemmel nem láthatók, jóval kisebbek egy milliméternél. Nappal békésen pihennek a szőrszálak gyökerénél, és az ott termelt faggyút majszolják. A faggyúnak fontos szerepe van a bőr védelmében, de van belőle elég, szóval nem kell tőlük sajnálni azt pár cseppet.
Éjjel az atkák bulizni és randizni indulnak. Persze ezt is ráérősen teszik, óránként néhány centimétert totyognak csak lábacskáikon. Ha összetalálkoznak egy ellenkező nemű társukkal, és megszeretik egymást, akkor szaporodni fognak, és így hamarosan kis atkagyerkőcök is viháncolnak majd az arcodon.
Ezek a jószágok alapvetően semmilyen bajt nem okoznak. Betegséget nem terjesztenek, és még az a csipet atkakaka sem jelent veszélyt. Bizonyos esetekben viszont túlságosan elszaporodhatnak, és ilyenkor már a bőrgyógyászoké és kozmetikusoké a terep. Persze nem lehet egyenként levadászni ezeket a mikroszkopikus lényeket, inkább különféle készítményekkel kezelhető a helyzet. De általában csak annyi van belőlük, amennyi kényelmesen elfér.
