Ahogy az iskolában a magyar történelmet tanuljátok, nem biztos, hogy szóba kerül, hogy eközben mi minden történt más országokban vagy a világ túlsó felén. Emiatt sokszor fel sem tűnik, hogy egy csomó esemény egy időben történt, csak épp nem ugyanott. Összeszedtünk néhány izgalmas és párhuzamos tényt a történelemből, amiről lehet, hogy nem tudtál eddig.
1. Amikor elkezdték építeni az első piramisokat Egyiptomban, még bőven éltek gyapjas mamutok a Földön. A piramisokat Kr.e. 2600 körül kezdték el építeni. A mamutok viszont nagyjából ezer évvel később pusztultak ki, az utolsó példányok Kr.e. 1600 körül élhettek a mai Oroszország keleti részén.
2. Magyarország első egyetemét előbb alapították, mint az Azték Birodalmat a mai Mexikó területén. Előbbit Nagy Lajos király alapította meg Pécsett 1367-ben. Négy kar működött itt, a jogi és művészeti karokra Nyugat-Európából is számos diák érkezett. Az aztékok viszont ennél fél évszázaddal később kezdték megépíteni a birodalmuk központját, Tenochtitlánt. A virágkorukat pedig 1428 és 1521 közt élték. Aztán a spanyol hódítóknak „hála”, gyors hanyatlással el is tűnt a birodalom.
3. Amikor Johann Gutenberg feltalálta a nyomdagépet, és ezzel lényegében mindenki számára elérhetővé tette a könyveket, vagyis a tudást, még állt a Római Birodalom. Igaz, hogy csak a Keletrómai, más nevén Bizánci Birodalom, és már az sem sokáig, de mégis. A nyomdagépet 1440 körül találták fel, a Birodalom bukása pedig 1453-ra tehető, amikor a törökök elfoglalták a birodalom fővárosát, Konstantinápolyt.
4. A világ legszebb épületének tartott indiai Tádzs Mahal akkor épült, amikor Magyarország nagy része török hódoltság alatt volt. A befejezésének idején (1546 körül) írta meg Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című verses eposzát, amit biztosan fogtok olvasni irodalomórán.
5. Még éltek szamurájok Japánban, amikor a világ másik felén megcsörrent az első telefonkészülék. A szamurájok Japán elit harcosai és nemesei voltak, akik 700 éven keresztül meghatározták az ország történelmét. A 19. század végén a modernizációt már Japánban sem lehetett megállítani, így fokozatosan elvesztették a státuszukat és a jelentőségüket is. 1877-ben megpróbáltak fellázadni ez ellen, de elbuktak. Mindeközben Amerikában, Alexander Graham Bell megalkotta a telefont, és 1877-ben létrehozta az első telefontársaságot is.
6. Azt hihetnéd, hogy a guillotine (nyaktiló) csak a francia forradalom idején „szolgált”, pedig nem. Még majdnem két évszázaddal később is ez volt a hivatalos kivégzőeszköz Franciaországban. Az utolsó kivégzést ezzel ugyanabban az évben hajtották végre (1977), amikor a mozik elkezdték játszani az első Star Wars-filmet.
7. Charles Darwinnak, az evolúcióelmélet megalkotójának volt egy galapágosi óriásteknőse, Harriet. Ez az állat 175 éves koráig, 2006-ig élt. Vagyis még megélte a Facebook berobbanását.
8. Arisztotelésztől Leonardo da Vinci-ig, Galileitől Isaac Newtonig úgy élték le az életüket a világtörténelem legnagyobb tudósai, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy valaha léteztek dinoszauruszok a földön. Ugyanis az első dínócsontokat csak 1824-ben fedezték fel.
9. És ha már dínók: a ma élő emberek közelebb állnak időben a T-rexekhez, mint a másik nagyon ismert dinoszauruszfaj, a sztegoszaurusz. Utóbbiak kb. 155 millió éve éltek, a T-rexek viszont ennél jóval később, 60-70 millió éve.
10. Még egy érdekesség a régmúltból. A Földön jóval előbb jelentek meg a cápák ősei, mint a fák. A cápák 450 millió éve kezdték benépesíteni a tengereket. A fák viszont csak 80 millió évvel később kezdtek elterjedni a szárazföldön.
11. Előbb jutott el ember a Holdra, mint hogy szavazati jogot kaptak a svájci nők. Az első ember, Neil Armstrong 1969-ben lépett a Holdra, két évvel korábban, minthogy a svájci nők is szavazhattak végre az ottani választásokon.
12. A periódusos rendszer pontosan egyidős a ketchuppal. Mindkettőt 1869-ben jegyeztették be. A kémiai elemeket összefoglaló rendszert az orosz kémikus, Mengyelejev alkotta meg, a ketchupot pedig a német Heinz cég szakácsai.
