Valószínűleg csak érdekességként, kiállítva láttál írógépet. Vagy még úgy se.
A billentyűzet, amit a mobilodon látsz, vagy a számítógépeddel használsz, az írógépektől ered. Az első írógépek a 19. században jelentek meg, és szinte változatlanul szolgáltak több mint száz éven át. Ezekben nem volt egy ceruzaelemnyi áram sem. A lenyomott billentyű megmozdít egy kart, aminek a végén az adott betű van, fémből kiöntve. Ez egy tintás szalagon keresztül ráüt a papírra. Ennyi az egész. De ahhoz, hogy ez megbízhatóan működjön, finom gépezetre volt szükség, amit olajozni, karbantartani kellett. Semmi mást nem tudott, csak írni. Éppen ezért sírták vissza, és most újjá is született.
Írógépen születtek a huszadik század nagy regényei, színdarabjai, beszédei. Írók ücsörögtek a gép előtt napokig és hónapokig, kalapálva a billentyűket, és a gép mellett gyűltek a teleírt lapok. Később megjelent a villanyírógép, amit nem kellett már izomból ütni, de a lényeg nem változott: írásra készült. (És nem villákat nyírni.) A szerző zavartalanul megmaradhatott a kitalált alakjai között, szőhette a történetet, koncentrálhatott a műre.
A mai írók viszont azt vették észre, hogy ha leülnek a számítógépükhöz dolgozni, abból minden lesz, csak munka nem. Épp csak utánanéz valaminek egy másik ablakban… onnan átkattint egy linkre… És már megint reggel van, ő pedig megnézett egy csomó macskás mémet, néhány videót a méhészetről és Donald Trumpról, meg játszott egy kicsit és csetelt. A regény meg nem haladt semmit.
A számítógép túl sokat tud, és ez akadályozza az odafigyelős, rendes munkát. Mindig egy kattintásra vannak a hírek, a chat, az ismerősök, a levelezés és a játékok. Ez a felismerés vezetett oda, hogy újra gyártanak írógépet, ami ezektől megszabadít.
Persze ezek már nem mechanikus, tintaszalaggal működő gépezetek. Van egy kis képernyőjük, és szövegszerkesztőként is használhatók. Az elírásokat ugyanúgy lehet helyesbíteni, mint bármelyik számítógépen, nem kell már hozzá javítófesték. A legsikeresebb a Freewrite nevű készülék. Ez e-tintás kijelzőt kapott, amilyet az e-book olvasók is használnak. Internetezni viszont nem lehet vele, annak ellenére, hogy van wifi benne. De a nagy, vaskos tekerentyűvel kapcsolható hálózat csak arra való, hogy a kész munkát feltöltse a felhőbe. Játszani és Youtube-ot nézni nem lehet vele.
A gép meglehetősen drága, a mostani modell több mint 200 ezer forintba kerül. Vannak olcsóbb márkák is, bár azok kevésbé hozzák a jó öreg írógép-élményt.
Ironikus, hogy az internettől mentes, egyetlen feladatra csupaszított gép neve Freewrite. Az internet megszületésekor a legtöbben úgy gondolták, ez végleg elhozza a szabadságot. Hiszen szó szerint minden és bármi elérhető a világ összes pontjáról, bárkinek és bármikor. Mostanra kiderült, hogy ez a végtelen szabadság néha rabság. Kényszer, hogy foglalkozzunk minden mással, csak azzal nem, amivel kéne. Így hát megszületett a gép, amely megszabadít a túl nagy szabadságtól.