A múltkor írtunk arról, hogy a YouTube csavar egyet a 13-17 éves felhasználói algoritmusán, és nem ajánl nekik, nektek többet diétás-és fitneszvideókat. Ezután is megnézhetitek őket, de nem áraszt majd el titeket vele az oldal. A YouTube azért hozta meg a döntést, mert ha egy tizenéves folyamatosan ilyen videókba botlik, az rossz hatással lehet a testképére és az önbizalmára.
Sokan talán túlzásnak találjátok a lépést. De azok közületek, akik szorongtak már amiatt, hogy a testük és az életük teljesen máshogy néz ki, mint amit a videókban látni, jobban értik a döntés értelmét. Akár szülőket, akár gyerekeket kérdeznek a témában, szinte minden kutatás arra jut, hogy a közösségi média negatív hatással van a tizenévesek testképére.
Mit jelent a testkép?
Lényegében azt, hogyan gondolkodsz és érzel a külsőddel kapcsolatban. Valakinek lehet egészséges vagy egészségtelen a testéről alkotott képe, függetlenül attól, hogy hogyan néz ki. Mindannyiunknak szüksége van egészséges kapcsolatokra más emberekkel az életünkben, ugyanilyen fontos, hogy pozitív kapcsolatot alakítsunk ki önmagunkkal és a testünkkel. Az emberek sokféle méretben és alakban léteznek és nincsenek „rossz” testek. Minden test jó test. Ami pedig a testsúlyt illeti, az az egészségnek csak az egyik mércéje. És semmi köze ahhoz, hogy igazából mennyit is érünk.
A közösségi médiával nehéz, de nem lehetetlen egészséges kapcsolatot kialakítani. Ezek a platformok megkönnyítik az életünket, a baráti kapcsolataink gondozását. Rengeteg információhoz férünk hozzá, és ha azokat helyesen használjuk fel, akkor tájékozott emberekké válhatunk. De az Instagram, a TikTok, a Facebook és társai veszélyes fegyverek lehetnek és önként tartjuk őket a kezünkben. Nemcsak a közösségi média szerepéről van szó. A reklámokat digitálisan javítják fel, a tévéműsorok, klipek, filmek, videojátékok mind erősen irreális képet mutatnak nekünk arról, hogy hogyan „kellene” kinéznie a testünknek.
Hogy miért nem ez a valóság?
Először is: képeket és videókat manipulálni ma már 5 perces munka. A szűrők, az utólagos bőrkorrekció, az ajkak dúsítása, a frizura igazítása mind egy gombnyomásnyira vannak tőlünk. A legtöbb képet, ami szembejön velünk a neten, gondosan kitalálták és szerkesztették. Hogy pontosan úgy nézzenek ki, ahogy azt a felhasználók megálmodták.
Másodszor: mindig gondoljuk át, hogy ezek a tartalmak, videók, reklámok hogyan, milyen környezetben készülnek. Mert ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor általában tényleg nem igaz. Egyetlen nő sem rendez fehérneműs pizsipartikat a barátnőivel egy luxusszállodában, pedig a bugyi és- melltartóreklámok mind erről szólnak. A férfiak csupasz arcát sem csókolgatja senki közvetlenül borotválkozás után, és az izmaikat sem fogdossák bikinis lányok a strandon. Persze a reklámok sem csak a termékeiket, hanem az azzal járó életérzés illúzióját is árulják.
Ugyanez a közösségi médiatartalmakra is igaz. Hiszen az emberek jellemzően a legjobb pillanataikat osztják meg – nem a küzdelmeiket, a nehézségeiket, nem azt, amikor sírni lenne kedvük. A celebek, influenszerek, sztárok egyes videóikban teljesen elképzelhetetlen helyzeteket, pózokat állítanak be hétköznapinak és normálisnak.
Ez sokakat bosszantott már fel, és komoly népszerűségre tettek szert az ilyen videókat kifigurázó hírességek. Közülük a legismertebb talán a humorista Celeste Barber, aki már hosszú évek óta karikatúrába illően mutatja meg, hogy néznek ki az átlagos emberek, ha ilyen jeleneteket próbálnak csinálni.
Mit tartsunk szem előtt?
A közösségi média az összehasonlítgatásról szól. Arról, hogy más hogy néz ki, hány lájkja, hány követője van, ami kritikussá tesz bennünket a saját értékünkkel, arcunkkal és testünkkel szemben. Pedig ez sokszor csak egy színházi előadás. Az emberek termékeket árulnak, információkkal házalnak, megpróbálnak influenszerekké válni, vagy csak próbálnak úgy tenni, mintha az életük érdekes és szórakoztató lenne. A TikTok, az Instagram és társai csak azt mutatják meg nekünk, amit látni akarunk, nem a teljes képet.
A legtöbben a figyelemért és a megerősítésért posztolnak. De az önértékelést soha nem szabad a lájkokhoz vagy a követők számához kötni! Rengeteg egészséges módja van annak, hogy figyelmet kapjunk a világban, hogy lássanak minket és érvényesülhessünk – például, hogy jók vagyunk abban, amit csinálunk vagy jó barátok vagyunk.
Gondold végig, hogy a veled szembejövő tartalmak milyen hatással vannak rád, milyen körülmények között készülhettek. Hogy megvédd a mentális egészségedet, nyugodtan végezz nagytakarítást, és ne kövesd azokat a felhasználókat, akiknek a tartalmaitól rosszul érzed magad. Ha pedig egy időre szakítanál a közösségi médiával, olvasd el a digitális detoxról szóló cikkünket!
Kiemelt kép: Pixabay. Források: MediaSmarts. SmartSocial. Bend Health. The Parenting Expert. Robyn Silverman.