Kedd és szerda éjjel telihold volt. Mivel nem voltak felhők az égen, és semmi sem takarta ki a Holdat, annak fénye különösen erősnek tűnhetett. Nem csoda, ha nehezebben aludtál el, mint általában. A Hold ugyanis tényleg hatással van az emberi szervezetre. Na, persze nem úgy, ahogy a mesékben a vérfarkasokra.
A tudósok kimutatták, hogy teliholdkor az emberi szervezet kevesebb melatonint (alvási hormont) termel, így az alvás felületesebbé válik. Ennek oka pedig a régmúltban keresendő. Amikor az őseink még a szabadban éltek, a világosabb éjszakákon nehezebb volt elbújni a ragadozók és más vadászó törzsek elől. Ez a veszélyérzet elraktározódott a sejtjeinkben, és ezért az agyunk még ma is éberebb marad ilyenkor. Ám a Hold nemcsak teliholdkor van hatása az életünkre. Igaziból nem is nagyon lennénk meg nélküle.
Mire jó a Hold?
A Hold egyik legfontosabb tulajdonsága, amivel hatni tud a Földre, az a saját gravitációja, vagyis tömegvonzása. Ezzel folyamatosan vonzza a Föld víztömegeit. Így jön létre az árapály-jelenség, vagyis a tengerek szintjének rendszeres emelkedése és süllyedése. Az árapályzónák sajátos tengeri élőhelyeket hoznak létre, amik emberek millióinak biztosítanak táplálékot. És még ennél is fontosabb, hogy az árapály-jelenség segíti az óceáni áramlatok működését, ami elengedhetetlen a bolygó éghajlatának és a hőmérsékletének szabályozásához.
Ha a Hold hirtelen eltűnne, az árapályzónák élővilága szinte azonnal összeomlana. Ennél is súlyosabb következmény lenne az, hogy a Föld tengelye instabillá válna. Jelenleg a Hold gravitációs ereje tartja stabilan a Föld tengelyferdeségét (körülbelül 23,4 fokon). Ez biztosítja, hogy a bolygón váltakozva léteznek az évszakok. A Hold nélkül a tengely kilengése a 45 fokot is meghaladhatná, ami teljesen felborítaná a Föld klímáját. Az Egyenlítőnél fagyos jégkorszak köszönthetne be, míg a sarkvidékeken elviselhetetlen hőség uralkodna.
A Hold az állat- és növényvilágra is hatással van
Az állat- és növényvilág számos ponton alkalmazkodott a holdciklushoz. Az éjszakai ragadozók a holdfényt használják a vadászathoz, míg a zsákmányállatok telihold idején védettebb helyekre húzódnak. A falkában élő állatok vonyítással kommunikálnak egymással, de ennek is inkább a világosság miatti éberséghez van köze. Nem igaz tehát, hogy a farkasok, vagy a kutyák a Holdat vonyítják vagy ugatják. Sokkal inkább miatta teszik ezt, de az ugatás valójában a többi állatnak szól.
Egyes vonuló madarak a Hold fénye alapján tájékozódnak, a tengeri korallok és bizonyos növényfajok pedig a teliholdhoz időzítik a szaporodásukat. A mezőgazdaságban régóta megfigyelt tapasztalat, hogy a növények nedvének áramlása is követi a holdfázisokat. Amikor a Hold dagad, a tápanyagok a szárakba és levelekbe, fogyó holdkor pedig a gyökerekbe áramlanak.
És mivel mi is az állatvilág részei vagyunk, persze hogy ránk is hat a Hold. És nemcsak az alvásunkra. Mivel a testünk jelentős része víz, a holdciklusok befolyásolják a folyadékháztartásunkat és a hormonműködésünket. A nők menstruációs ciklusa pedig majdnem pontosan ugyanannyi ideig tart, mint egy holdciklus az újholdtól a teliholdig. És bár ma már rengeteg más dolog is hat a nők szervezetére, sokan még most is össze vannak hangolódva a Holddal.
Kimutatták azt is, hogy a szív teljesítménye a telihold közeledtével éri el a csúcsát. Közben pedig ebben az időszakban a kórházi baleseti osztályokon és a szülészeteken is megnő a betegforgalom. Ugyanis nemcsak az állatok, hanem az emberek is valamivel nyugtalanabbul viselkednek ilyenkor.
A Hold hiányát a tudomány is megszenvedné
A Föld égi kísérője a tudomány számára is kiemelten fontos. Mivel a Holdon nincs légkör, a felszíne szinte sértetlenül őrzi a Naprendszer 4,5 milliárd éves történetét. A jövőben pedig a Hold lehet az a bázis, ahonnan a Marsra és a távolabbi űrbe indulhatnak expedíciók. A kisebb gravitáció miatt jóval kevesebb energiával lehet a felszínéről űrhajókat indítani. Arról pedig már korábban írtunk, miféle harc folyik a Holdért manapaság a nagyhatalmak közt.
Ha hirtelen eltűnne a Hold, az éjszakai égbolt sötétebb lenne és több távoli csillagot láthatnánk. De a Föld klímája és élővilága nagyon más lenne, mint amilyennek most ismerjük. Sőt lehet, hogy sosem alakult volna ki az élet, vagy csak sokkal lassabban: hiszen az árapályzónákból másztak ki a szárazföldre az első apró vízi élőlények.
