Az országgyűlés kedden megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását. Nemcsak a Tisza Párt, hanem a Mi Hazánk is igennel szavazott a testületre. Az új szervezet elsősorban azért jött létre, hogy megtalálja és visszaszerezze az elmúlt két évtizedekben magánkézbe került állami pénzeket. Vagyis alapvetően nem a gazdag embereket és cégeket veszi célba, hogy csak úgy elszedje a pénzüket. Hanem azokat, akik úgy gazdagodtak meg, hogy ahhoz törvénytelen és tisztességtelen módon az állam vagyonát, vagyis az adófizetők által befizetett pénzt tették zsebre.
Az állammal egyébként alapvetően sokan köthettek volna üzletet, és ezzel nem is lett volna semmi baj. Egy csomó feladatot ugyanis magáncégek végeznek el az állam megrendelésére. Utakat, gyárakat építenek, vagy különféle szolgáltatásokat biztosítanak. Egy jól működő államnak az a dolga, hogy megpályáztassa és megtalálja ezekre a munkákra a legmegfelelőbb és lehetőleg a legolcsóbb jelentkezőt. Így járna el az, aki felelősen gazdálkodik mások pénzével.
Az elmúlt években viszont számtalan eset volt, amikor politikusokhoz köthető cégek indultak csak az ilyen pályázatokon. És a munkát jóval magasabb áron vállalták el, mint amennyibe az valójában került. A különbséget pedig zsebre rakták, vagy megosztották azokkal a politikusokkal, akik elintézték nekik az üzletet. Ilyen bűncselekmények történtek az iskolai menzákkal is.
Egy nyomozó szuperhatóság jött létre
Az NVVH viszont most különleges hatáskört kap, ügyészségi és nyomozói jogai is lesznek. Ez azt jelenti, hogy nem kell más szervekre vagy hivatalokra várnia, maga is eljárhat, ha bűncselekményt talál. Akár egy lakossági bejelentés is elég lehet, hogy elinduljon egy vizsgálat. Főleg azokat a gazdasági szereplőket fogják vizsgálni, akiknek a bevételei döntő része állami forrásból származtak az elmúlt öt évben.
A hivatal munkatársai szabad bejárást kapnak ezekhez a cégekhez. Benézhetnek irattárakba és szerverszobákba, korlátozás nélkül betekinthetnek az üzleti, banki vagy adótitkot tartalmazó dokumentumokba. Valamint ellenőrizhetik a ki- és befizetési számlákat is. Az együttműködést megtagadó magánszemélyekre és vállalkozásokra súlyos, akár milliárdos nagyságrendű bírság is kiszabható.
Amennyiben felmerül a komoly gyanú, hogy itt visszaéltek az állam vagyonával, a hivatal elrendelheti az érintett cég vagy személy vagyonának zárolását. Vagyis onnantól kezdve a vizsgálat végéig az illető nem nyúlhat a pénzéhez, vagy ha épp egy autót, jachtot vagy repülőt vett abból, akkor ahhoz sem.
Mik lehetnek az első vizsgált ügyek?
Az első vizsgálatok a várakozások szerint a legnagyobb közpénzes kifizetéseket és a NER-hez köthető személyek gazdagodását érinthetik majd. Kiemelt figyelem kísérheti például a nagy összegű kormányzati propagandaköltéseket. Ilyen lehet például a korábban már sokat emlegetett Balásy Gyulához köthető cégek. Ezek az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendben kaptak megrendelést propagandaanyagokra, például az utcai óriásplakátokra vagy akár a nemzeti konzultációkra. Az pedig szinte biztos, az elvégzett munkát alaposan túlárazták. Még a gyerekeknek szánt kismotorokat is háromszoros áron adták el az államnak.
Vizsgálhatják az állami egészségügyi költéseket, például a koronavírus-járvány idején. Ekkor több ezer használhatatlan lélegeztetőgépet vett az állam egy közvetítőcégen keresztül. A NER-hez köthető cég elképesztő pénzeket tett zsebre, a gépek pedig azóta is egy raktárban porosodnak. A gépekre 176 milliárdot költött az állam, de haszna igazán nem volt belőle.
Botrányos eset volt egy időben, hogy az állam letelepedési kötvényeket árult. Ezzel külföldi emberek szerezhettek belépési és letelepedési engedélyt az Európai Unióba. A program Rogán Antal volt propaganda-miniszterhez köthető, a bevétel pedig nem az államhoz került, hanem közvetítőcégekhez. Itt nagyjából 60 milliárd forint vándorolt magánzsebekbe.
De lehet vizsgálni majd az autópályák, kaszinók üzemeltetését. Az MNB Alapítányok körüli botrányokról mi is írtunk már. És ott vannak azok a NER-közeli üzletemberekhez köthető magántőkealapok, vagyis titkos számlák, amiken elképesztő összegek vannak, és amiknek a valódi tulajdonosait még nem ismerjük. Érdemes megvizsgálni, hogy a miniszteri fizetéséből hogyan tudott kastélyt építeni Lázár János, vagy hogy miből futotta az Orbán-családnak Hatvanpusztára. És az is izgalmas kérdés, hogy hogyan lett alig másfél évtized alatt az egyszerű felcsúti gázszerelőből, Mészáros Lőrincből a világ egyik leggazdagabb embere. Aki nem mellesleg Orbán Viktor volt miniszterelnök gyerekkori barátja.
