Hans Ruedi Giger svájci festő és képzőművész volt, a huszadik század egyik nagy hatású művésze. De nem úgy lett híres, hogy sokan elmentek a kiállításaira. Hanem létrehozta a világ egyik legismertebb és legborzasztóbb szörnyét. Ez a teremtmény az Alien, A nyolcadik utas a halál című, 1979-es film főszereplője. Ez persze erősen korhatáros, de előbb-utóbb látni fogod.
Giger főleg eltorzított, mutáns, gépekkel és csontokkal összeforrt emberi formákat festett modern technikákkal, például festékszóróval. A technikai mesterség vad látomásokkal párosult. Alkotásai semmiképp sem megnyugtatók, de felejthetetlenek. Készített szobrokat is. Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni: ő a pokol festője volt.
Ridley Scott rendező a képek ismeretében kérte fel Gigert, hogy csináljon egy olyan szörnyet, amilyen még nem volt. A Nyolcadik utas forgatókönyve ekkor már készen állt. De a filmesek tudták, hogy a siker a szörnyön múlik.
Jó szörnyet csinálni nem könnyű feladat. A filmek nagy részében jelmezes emberek bohóckodtak, ők játszották el a többnyire antropomorf, vagyis emberformájú rémeket. Számítógépes grafika még nem nagyon létezett.
A svájci művész olyan szörnyet szállított, ami viharvert felnőttekben is megfagyasztotta a vért. Sikerült elérnie, hogy az idegen lény tényleg idegen legyen, semmi ismert állathoz, pláne emberhez nem hasonlított.
H. R. Giger élete nagy szerelmét, Li Tobler színésznőt több festményen is megörökítette. A szépséges arc az ő képein egyszerre gyönyörű nő és pokoli démon – nyilván nem volt egyszerű a kapcsolatuk.
A festő-szobrász felkérést kapott egy másik nagy filmhez is: Alejandro Jodorowski rendező a Dűnét akarta leforgatni, és Gigerre bízta a díszleteket és az egész látványt. Csodálatos film lett volna – de anyagi okokból nem készült el. A Dűnét végül (David Lynch 1984-es alkotása után) Denis Villeneuve filmesítette meg az elmúlt években.
Giger 2014-ben hunyt el. Szörnyszülötte és művészete viszont örök.
