Meglepő érdekességek a kakiról, avagy könyvet ajánlunk

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

A legutóbb megírtuk, hogy a NASA több millió dollárt fizet annak, aki talál egy megfelelő technológiát arra, hogyan lehetne jól hasznosítani az űrkakit. De korábban is foglalkoztunk már a témával, bemutattuk például a rejtélyes kakaszobrot, a kakamúzeumot, és a vombatok kocka alakú ürülékéről is készült már cikkünk.

Ez nem azért van, mert különösebben kötődünk a témához, hanem mert a kaki természetes és ártalmatlan. Az angol nyelvűek a toilet humour, vagyis a WC-humor kifejezést használják az ilyen poénokra.

A kakatéma azért a gyerekek körében a legnépszerűbb, mert számukra – számotokra – még nem teljesen világos, hogy a székletet mennyi tabu övezi felnőttkorban. Vagyis nem vagy nem szívesen beszélünk róla, mert kellemetlennek érezzük a témát, esetleg szégyelljük magunkat már attól is, hogy gondolunk rá.

Mindenki kakil, de azért a legtöbben próbálnak úgy csinálni, mintha nem így lenne. Az egész tényleg csak egyszerű biológia. Akinek van kisállata, és takarítja, felszedi utána a kakát, az valószínűleg már hozzászokott a dolog természetességéhez.

Fotó: Unsplash

A kaka ráadásul hol trágyaként, hol táplálékforrásként működik, vagyis létfontosságú szerepet játszik az ökoszisztémában. Sőt: betekintést nyújthat valakinek vagy valaminek az egészségi állapotába, hiszen betegséget vagy valamilyen egyensúlyhiányt is jelezhet.

Hasonlóan kényes téma a szellentés is, pedig az is teljesen normális dolog, az emésztésünk egyik mellékterméke. Azt jelenti, a beleink dolgoznak. Egy egészséges ember átlagosan napi 13-21 alkalommal pukizik – korábban már kifejtettük, hogy min múlik, van-e szaga. A legbüdösebb egyébként az oroszlánfókáé, ami nem is csoda, hiszen egész nap halat eszik.

Szóval, mit kell tudni?

Tény, hogy nem lehet csak úgy bármikor beszélni a kakiról, a gonosz és bántó, vagy a nem megfelelő időben felhozott téma könnyen rossz helyzetbe sodorhat minket. Ahogy a gusztustalankodás is, amit semmiképp nem ajánlunk. De ha értitek, mi is történik pontosan a gyomrotokban, és milyen út vár még a kakira, miután lehúzzuk a vécét, akkor talán nem is tűnik olyan undorítónak a dolog.

Ebben segít a Mi az a kaki?, illetve a Kakatények című könyv. Az előbbit 3+ éveseknek, utóbbit 8+ éveseknek írták. A kihajtható fülekkel tarkított Mi az a kaki? afféle bevezetés abba, hogy is állnak az emberek és az állatok az ürítéssel. Kiderül belőle például, hogy a bálnák rózsaszínűt kakilnak, a nyulak pedig megeszik a saját ürüléküket.

Fotó: Animus/Central

A Kakatények már komolyabban tárgyalja a témát. Rögtön leszögezi, hogy a kaka nem egyszerűen emésztetlen táplálék. A tömegének felét baktériumok teszik ki, amelyek a mikrobiomból, azaz a testünk belsejében és felszínén élő mikroorganizmusok összességéből származnak.

A mennyiségek

A Kakatényekben külön fejezet szól a vécétípusokról, és az ürülék útvonaláról, miután már lehúztuk a vécét. Sőt, vannak érdekes információk az emberek és állatok kakájának hosszáról és mennyiségéről. Kiderül például, hogy életünk során kb. 29 000 alkalommal megyünk elvégezni a dolgunkat. Ha alkalmanként öt percet vesz igénybe a folyamat, az összesen 100 nap az életünkből. Ééés talán a legfurcsább, hogy az ember élete során kb. hat tonna kakát űrit. Ez annyi, mint 5 orrszarvú tömege.

Fotó: HVG

De a fasorban sem vagyunk az afrikai elefánthoz képest, ami naponta 20-szor ürít. A heti termése 1,5 tonna is lehet – annyi, mint 25 ember össztömege. Mindkét könyvben szó esik az úgynevezett koprolitról, ami lényegében megkövesedett őskakát jelent. A leghosszabb ilyen (amit eddig megtaláltak) 1 méter 2 centi volt. Biztos ült rajta a tulajdonosa egy darabig.

További rövid tények:

  • Óránként annyi vécépapírt használunk, amennyivel 14-szer körbe lehetne tekerni a Földet.
  • A kaka fontos önvédelmi fegyver az állatoknál, sőt, területmegjelölésre is használják azt, például a szurikáták, a makákók vagy a borzok.
  • Ha kukoricát ettél, észrevehetted, hogy a kakiban szinte ugyanolyan külsővel láttad viszont. Ez egy kicsit megtévesztő, mert az emésztőrendszerünk lebontja bizonyos részeit. De a kukoricaszem kemény, külső héjával már nem birkózik meg. Ez egyébként támpontot adhat neked arról, milyen gyorsan alakítja a szervezeted kakivá az ételt!

A kisebbeknek szóló kakakönyvről itt, a nagyobbaknak írt kakatényekről itt olvashatsz bővebben.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Még mindig harcban áll Irán és Izrael, harminc éve nem látott árvaszúnyog-rajzás a Balatonon – híradó

Jön a Budapest Büszkeség menete, ne üljünk törékeny, kristályokkal kirakott székre.

Munkák, amiket teljesen átvehet a mesterséges intelligencia

Ma már nem érdemes például honlapkészítőnek tanulni.