Húsvét hétfőn elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház vezetője. A halálával megkezdődött az úgynevezett „üres szék” időszaka, vagyis az, amikor épp senki nem tölti be az egyházfői tisztséget. Ebben az időben az egyházat a Bíborosi Kollégium vezeti, a mindennapi ügyekben pedig egy pápai kamarásnak kinevezett bíboros jár el. Most egy ír bíboros lett az egyházi állam ügyvivője. Az ő vezetésével intézik például az elhunyt pápa temetését is.
Hamarosan összeül a konklávé
Az új pápát egy bíborosokból álló társaság fogja megválasztani, akik a világ minden tájáról a Vatikánba, vagyis az egyház központjába utaznak ilyenkor. A bíboros a legmagasabb szintű papi tisztség. Magyarul a nevük az általuk viselt bíbor színű papi ruhára utal. Ők választhatják meg az új pápát, és választhatók is, tehát a következő pápa ma még bíboros. Az szavazhat és az választható, aki még nem töltötte be a 80. életévét. A mostani pápaválasztást május 5-e és 10-e közt tartják majd.
A pápaválasztás évszázadok óta ugyanúgy zajlik. A bíborosokat gyakorlatilag bezárják a Sixtus-kápolnába. Teljesen elzárják őket a külvilágtól. Nem lehet náluk se telefon, se számítógép, nem férhetnek hozzá az internethez és nem kommunikálhatnak személyesen se senkivel. Egymással persze beszélgethetnek. A szavazás papírlapon történik, titkosan, tehát senkinek sem kell elmondani, hogy ki kire szavazott. A voksoláskor egy papírlapra fel kell írni a kiválasztott bíboros nevét, majd a szavazatot a kápolna oltárára elhelyezett kehelybe kell dobni. Ha mindenki szavazott, megszámolják a lapokat. Akkor lehet pápa valaki, ha a bíborosok kétharmada rá szavazott. Ha nincs meg a kellő szavazati arány, addig ismétlik a szavazást, amíg végül valaki megszerzi a kétharmadot.
A leghosszabb pápaválasztó gyűlés (más szóval konklávé) három évig tartott, 1268 és 1271 közt. De olyan is sokszor előfordult, hogy csak egy napra volt szükség ahhoz, hogy kiválasszák a bíborosok az új pápát maguk közül. Ferenc pápát 2013-ban a konklávé második napján, az ötödik körben sikerült megválasztani.
Milyen füst száll fel a kéményen?
A pápaválasztás rengeteg embert vonz Rómába és a Vatikánba. A konklávé ideje alatt hívők ezrei imádkoznak a Szent Péter téren. Ők ilyenkor nemcsak az imákkal vannak elfoglalva, hanem a Sixtus-kápolna kéményével is. Ezen át üzennek ugyanis a bíborosok a külvilágnak. Amikor lemegy egy szavazási forduló, a szavazólapokat elégetik. Ha a kéményből felszálló füst fekete, az azt jelenti, hogy nem sikerült új pápát választani. Ha viszont megvan az új pápa, a füst fehér. A fekete füstöt régebben úgy érték el, hogy a szavazócédulákat nedves szalmán égették olajjal és szurokkal együtt. A fehérhez pedig száraz szalmán, kóccal. Ma már inkább adalékanyagokat használnak ehhez.
Ferenc pápa megválasztásakor így szállt a fehér füst a kápolna kéményéből:
Amikor a konklávé végül megszavaz valakit, először megkérdezik tőle, hogy elfogadja-e a pápai tisztséget. Ha igen, akkor az új pápa kiválasztja a nevet, amit innentől használni fog. Majd fehér reverendát, azaz papi öltözetet kap. A bíborosok hűséget esküsznek neki, majd a Szent Péter-bazilika erkélyére vezetik. Itt bemutatják a téren összegyűlt híveknek és az egész világnak.
A mostani pápaválasztáson 138 bíboros szavaz majd. Közülük 110-et már Ferenc pápa nevezett ki. Az esélyesek közt most is megemlítik a magyar Erdő Pétert, de az sem kizárt, hogy ázsiai vagy afrikai lesz az új pápa.
Kiemelt kép: Bíborosok, püspökök és papok II. János Pál pápa temetésén 2005-ben. Kép: Wikipedia
