Tavaly nyáron nagy sikere volt az arról szóló cikkünknek, hogy mégis miért nem tudjuk megnyalni a saját könyökünket. Fontos kérdés ez, főleg, ha az ember szereti tudni a vicces tényeket a testéről és a világról, amelyikben él. Jöjjön most néhány újabb kérdés – ha némelyik felmerült már benned, de nem kaptál rájuk választ… akkor szolgálatra jelentkezünk!
Miért nem tudod megcsiklandozni magad?
A nevetés egy reflexszerű reakciónk arra, ha valaki lágyabban vagy erősebben megcsikiz minket. Nem mindenki szereti, és nem is kell szeretni: ha rosszul esik, nyugodtan jelezheted a másiknak, aki épp kacajt akar kicsikarni belőled. A csikizés egyik vicces sajátossága, hogy nem tudjuk magunkon csinálni. Ez azért van, mert amikor mozgatjuk a testünk valamelyik részét, az agyunk figyeli a mozgást és előre megjósolja az érzést, amit az okozni fog. Ezért van az, hogy ha sétálunk, nem vesszük észre, hogy a karunk a testünknek ütődik – de azt azonnal észrevesszük, ha valaki más váratlanul megérint minket.
Belecsaphat a zsiráfba a villám?
Logikus feltételezés, hogy ha magas fákba, épületekbe és templomtornyokba csap a villám, akkor a magas állatok is veszélyben lehetnek. Nos, a zsiráfokat sokkal nagyobb eséllyel éri villámcsapás, mint az embereket. Kevés ilyen példát láttak a tudósok, így messzemenő következtetéseket mégsem érdemes levonni. Az elmúlt két évtizedben legalább négy fogságban élő zsiráf halt meg villámcsapás következtében, kettő pedig egy dél-afrikai rezervátumban. Utóbbiak egyszerre, az egyiket közvetlenül a fején érte a csapás, de mivel az elektromos töltés a talajba szivárgott, a hozzá közel álló zsiráf is elpusztult. Mindkét állat magasabb volt a környező növényzetnél. A villámcsapások szerencsére még így is elég ritkák ahhoz, hogy komolyan veszélyeztessék a zsiráfokat. De azért ne állj be egyikük alá sem, ha jön a vihar.
Egyforma az egypetéjű ikrek ujjlenyomata?
Meglepő lehet, de nem. Az ikertestvérekről írtunk már nektek korábban, és akkor is írtunk az eltérő ujjlenyomatokról. Az egypetéjű ikrek rengeteg mindenben hasonlíthatnak egymásra, de az ujjlenyomat kialakulása más tészta. Azt ugyanis genetikai, illetve a méhen belüli környezeti tényezők befolyásolják, például az anyaméhben elfoglalt pozíció vagy az ujjak növekedési üteme. Vannak, akiknek hasonlít az ujjlenyomatuk, de a tökéletesen megegyező nyomat esélye gyakorlatilag nulla.
Miért élhetnek fej nélkül bizonyos állatok?
Talán tudsz róla, hogy a darazsak, a csótányok, a csörgőkígyók és a csirkék nem halnak meg (legalábbis egy ideig), ha lefejezik őket. Utóbbira a leghíresebb példa Mike, a csirke, akinek a teljesítményét még az 1940-es években jegyezték fel Amerikában. Mike-ot az ebédbe szánták, de miután lefejezték, még 18 hónapig életben maradt. Ennek az az oka, hogy bár a fejét eltávolították, agytörzsének nagy része sértetlen maradt, így továbbra is elláthatott számos alapvető funkciót. Sőt, meglepően egészséges maradt. Nem ritka, hogy a csirkék lefejezése után az állatok rövid ideig futkároznak is – de általában csak néhány percig, nem másfél évig.
Tudnak úszni a vízilovak?
Az már tavaly kiderült egy kutatásból, hogy a vízilovak tudnak repülni. Legalábbis néha olyan gyorsan futnak, hogy mind a négy lábuk, így ők is a levegőbe emelkednek. Nem ennyire ügyesek, ha az úszásról van szó. Noha napi 16 órát is tölthetnek a vízben, nem tudnak úszni. De nem tudnak a víz alatt lélegezni és úszni sem. A vízilovak nagyon nehéz állatok, ráadásul a sűrű csontszerkezetük miatt elsüllyednek a vízben. Mély vízben a vízilovak a talajon járva tudnak mozogni. Ha levegőre van szükségük, a vízilovak a talajtól ellökik magukat, és kidugják a fejüket levegőért. Miután levegőt vettek, a vízilovak visszamerülnek a vízbe. Sekély vízben a vízilovak gyakran állnak úgy, hogy a fejük a víz felett marad. A vízilovak szeme és orra magasra helyezkedik, így szinte teljesen elmerülhetnek a vízben, miközben látnak és lélegeznek.
