Mielőtt elterjedtek az okostelefonok, sokkal többen olvastak nyomtatott újságokat, mint ma. Ez nem is volt olyan régen, bár te már nem emlékezhetsz erre. De még olyan 15-20 évvel ezelőtt is százezres példányszámban jelentek meg napilapok, amik a legfontosabb híreket közölték. És hiába volt már több olyan újság, ami csak online működött, a nyomtatott hírlapoknak komoly tekintélye volt. Kiemelt szerepük volt abban, hogy az embereket tájékoztassák a fontos ügyekről.
2016-ban Magyarország legnagyobb országos politikai napilapja a Népszabadság volt. Bár az olvasóinak száma ekkorra már jelentősen lecsökkent az internet miatt, de még így is nagyjából kétszer annyian vásárolták meg vagy fizettek rá elő, mint a második legnagyobb Magyar Nemzetre. Épp ezért volt hatalmas felháborodás abból, hogy 2016. október 8-án egyik napról a másikra nem jelent meg többet a lap.
Az újság bezárása ugyanolyan meglepetés volt az ott dolgozó újságíróknak, mint az olvasóknak. A döntést a tulajdonos hozta meg, aki szerint veszteséges volt már az újság. Később viszont az is kiderült, hogy az erősen kormánykritikus, inkább baloldali újság szúrhatta a hatalomban lévő politikusok szemét. A kormánypártok már akkor is a Fidesz és a KDNP voltak, a miniszterelnököt pedig ugyanúgy Orbán Viktornak hívták, mint most.
Mi volt a baj a lappal?
A Népszabadság először 1956. november 2-án jelent meg. Az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) adta ki. A lap beszámolt a forradalom alakulásáról és megírta azt is, hogy Nagy Imre kormánya tiltakozik a szovjet csapatok bevonulása ellen. A forradalom leverése után az emberek nem voltak hajlandók megvenni a lapot, volt, hogy inkább nyilvánosan elégették. A Kádár-kormány utasítására átalakították a szerkesztőséget, innentől kezdve az újság az MSZMP pártlapjaként működött. Az újságban csak az jelent meg, amint a pártközpont engedélyezett. Az újság 7-800 ezer példányban kelt el naponta.
A rendszerváltás után az újság részvénytársasággá alakult. Maradt baloldali szellemiségű, de alapvetően tisztességes sajtótermékként működött. 1996-ban, az első magyar újságok egyikeként elérhetővé vált az interneten is. Számos fontos ügyről elsőként a Népszabadság számolt be. És talán amiatt haragudott a lapra a Fidesz, mert rendszeresen beszámoltak a párt körüli turpisságokról is. A legutolsó lapszámokban például azt feszegette az újság hogy milyen pénzből repült helikopterrel egy esküvőre Rogán Antal, aki már akkor is miniszter volt.
Egyik napról a másikra zárták be
Az, hogy 2016. október 8-n jelent meg utoljára a lap, meglepő volt, de már voltak aggasztó jelek. Az újságot kiadó céget egy osztrák vállalat vette át, aminek a fő tulajdonosa egy Heinrich Pecina nevű üzletember volt. Ő még ebben az évben összevonta az összes magyar médiatulajdonát egy Mediaworks nevű cégbe. Ez lett Magyarország legnagyobb lapkiadója, ami azóta is számos napilap, hetilap és online újság kiadásáért felel. Ezek többsége nyíltan, vagy burkoltan támogatja a Fidesz-kormányt.
A Népszabadság munkatársai 2016 októberében arra készültek, hogy egy másik irodaházban fogják folytatni a munkát. A holmijukat bedobozolták, a költözéshez pedig már a pizzarendelést is leadták. Aztán október 8-án, egy szombat reggel már nem tudtak belépni a levelezésükbe. Az újságírók céges telefonjait blokkolták, így egymást is alig érték el, nehezen derült ki, hogy mi történt pontosan.
A tulajdonos az újságírók és a főszerkesztő előzetes tájékoztatása nélkül egyszerűen felfüggesztette a lapot. Nemcsak a nyomtatott újságot zárta be, hanem az online felületet is. Az volt az indok, hogy a lap veszteséges, vagyis többe kerül az előállítása, mint amennyi a bevétele. Egy ideig még azzal is hitegettek, hogy a bezárás csak átmeneti. Decemberre azonban végleg megszüntették a lapot és lekerült a Népszabadság felirat a szerkesztőség épületéről is. Ezt a pillanatot látod a kiemelt képen.
Az újság megszüntetése ellen rengetegen tiltakoztak, sokan a sajtószabadság elleni lépésnek, politikai beavatkozásnak tekintették a lap bezárását. Több tüntetés zajlott az újságért, és komoly nemzetközi visszhangja lett az ügynek. Volt olyan külföldi napilap, ami magyar címlappal jelent meg. A CNN nevű neves hírcsatorna is hosszan foglalkozott az üggyel. Az Európai Bizottságban is téma lett a magyar sajtószabadság. Bár voltak ilyen tervek egyes újságírók részéről, a lapot végül nem indították újra. Szerepét idővel a megerősödő független internetes lapok vették át – amelyek továbbra is nagyon zavarják a kormányt.
