Több mint egy év telt el azóta, hogy a telefonoknak menniük kellett az iskolából. Óriási volt a felháborodás, az értetlenség, aztán valahogy mégis túlélte mindenki a tiltást. Mi is megkérdeztünk róla titeket, és jóval kevésbé utáltátok az egész helyzetet, mint gondoltuk. Nemrég készült egy kutatás, amiben majdnem 5000 diák és rengeteg tanár vett részt. Ennek az eredménye nagyon hasonló lett. Egyes tanárok szerint újra beszélgetnek egymással a gyerekek a folyosókon, a jegyek is javultak picit, viszont továbbra is sok módon próbáljátok kijátszani a rendszert.
Eleinte sok volt a dühös diák
A kutatás szerint a mobiltilalom bevezetésekor a diákok 32 százaléka érzett dühöt vagy szomorúságot. Erre pedig jó okuk volt, azon túl, hogy nem tudják pörgetni a TikTokot a szünetben. A legtöbben attól féltek, hogy vészhelyzet esetén nem tudnak majd segítséget kérni. A második leggyakoribb félelem az volt, hogy nem tudják megnézni a Krétát, az órarendet, vagy hogy mikor indul a haza a busz vagy a vonat. Ahogy aztán teltek a hónapok, a dühös diákok közel fele (44 százalék) változtatott a véleményén. A haragból inkább beletörődés lett, a félelem nagy része pedig elillant.

Érdekes volt, hogy a kutatásban részt vevő gyerekek iskolái mennyire máshogy kezelték az egész mobiltiltást a hozzá tartozó szabályokkal együtt. A diákok 28 százaléka válaszolta, hogy az iskolája nagyon szigorúan, pontról pontra betartja a tiltásra vonatkozó szabályokat. Viszont 4,4 százalék azt mondta, hogy náluk egyáltalán nincs tiltás.
Javultak a jegyek, zajosabbak lettek a folyosók
Sokan egyébként kimondottan pozitívnak érezték a telefonok betiltását. A diákok több mint fele (52,7 százalék) válaszolta azt, hogy egyáltalán nem érzi unalmasabbnak a szüneteket a telefon nélkül. Majdnem ugyanennyien (48 százalék) jelezték, hogy többet beszélgetnek most az osztálytársakkal. Ez utóbbi a legtöbb válaszoló tanárnak is feltűnt. 82 százalékuk szerint nőtt a folyosókon az alapzaj, amióta nincsenek a gyerekeknél a telefonok. De ez szerintük jó hír, láthatóan erősödött a közösségi élet az iskolákban.
A jegyeken is látszik a mobiltilalom, bár a diákok közel kétharmada azt állította, hogy nem figyel jobban órán, mint korábban. A tanárok szerint a gyerekek nem lettek motiváltabbak, nem jelentkeztek többet, inkább csendes (vagy kevésbé csendes) megfigyelőkké váltak az órákon.

Viszont négyszer annyian számoltak be arról, hogy tavaly szeptember óta javultak a jegyeik (23,5 százalék), mint ahányan a jegyek romlásáról (5,8 százalék). A jegyek javulása a szakképző iskolákban és az általános iskolákban volt a leglátványosabb. Ezekben az iskolákban minden harmadik gyereknek javult a tanulmányi eredménye.
Sokan próbálták meg kijátszani a rendszert
A kutatás persze azt is megkérdezte, elsősorban a tanároktól, hogy a gyerekek hogyan próbálták meg kijátszani a tiltást. A legtöbben a „csalitelefont” említették, vagyis azt, amikor a gyerekek egy régi, agyonhasznált készüléket adnak le az órák előtt, az igazi telefonjukat viszont maguknál tartják. De sok tanár számolt be a mosdóban, az udvar sarkán vagy más titkos zugokban történő telefonozásról. Nagy különbség van egyébként az iskolák közt. Van, ahol csak az óra elején szedik be a telefonokat, máshol reggel a portán kell otthagyni a készülékeket. Ahol a gyerekek egyáltalán nem fértek hozzá szünetben a telefonokhoz, ott kevésbé tudták kijátszani a szabályokat.

Amikor a kutatás megkérdezte a gyerekeket, hogy visszaengednék-e a mobilokat az iskolába, csak minden második gyerek válaszolt igennel. Ez azt jelenti, hogy a diákok felének egyáltalán nem hiányzik a mobil a suliban.
Akiknek viszont hiányzik, a legfontosabb okok közt a zenehallgatást is felsorolták. Sokan ugyanis ezzel vezetik le a feszültséget, és ez segít kizárni a zajt, ha épp telítődne ezzel.
A tanárok közel nyolcvan százaléka ért egyet a tiltással, szerintük jobban lehet azóta tanítani. Abban azonban háromnegyedük egyetértett, hogy jobb lenne, ha a gyerekeket bevonnák a telefonokról szóló szabályok kialakításába. (jojegy.hu)


