Ausztráliában december 10-től kezdve betiltották a közösségi médiát a 16 év alattiak számára. A tiniknek mostantól tilos a Tiktok, X, Facebook, Instagram, YouTube, Snapchat és Threads közösségi médiaoldalak használata. Nem hozhatnak létre új fiókokat, a meglévő profiljaikat pedig deaktiválták. A YouTube Kids-et, a Google Classroomot és a WhatsAppot nem tiltották be.
Ilyet még egyetlen ország sem csinált korábban, így az egész világ figyeli, mi lesz a furcsa kísérlet eredménye. Az intézkedés megosztó, adatvédelmi problémákkal járhat, a tiltás pedig kikerülhető.
A kormány azzal érvel, hogy a tiltás csökkenti azoknak az algoritmusoknak a hatását, amitől a fiatalok egyre több és több időt akarnak a képernyő előtt tölteni. Ráadásul olyan tartalomba is belefuthatnak, ami károsítja az ő jólétüket. Az ausztráloknál készült egy kutatás az év elején, amely arról számolt be, hogy a közösségi oldalakat használó 10-15 évesek közül 10-ből 7 találkozott már káros, erőszakos, étkezési zavart népszerűsítő tartalommal. A gyerekek fele azt mondta, volt már internetes zaklatás áldozata.
Kit büntetnek?
A tinik továbbra is láthatják az olyan tartalmakat, amelyekhez nem kell saját profil. De ha valaki kijátssza a szabályokat, sem őt, sem a szüleit nem fogják megbüntetni. Az ausztrál kormány inkább a techcégeket veszi célba. Tehát ha felmerül, hogy mégis megkönnyítik a tinik dolgát, akkor megbírságolhatják őket.
Hogy milyen korú gyerek ül a számítógép előtt a regisztrációkor, azt többféle technológia is megállapíthatja. Például bemutathatják a személyi igazolványukat. De léteznek már korbecslő algoritmusok is, amelyek az online viselkedés alapján megtippelik a személy életkorát.
Mi a visszhangja?
Az elmúlt években kismillió kutatás született arról, hogy a tinédzserek nincsenek jó mentális állapotban, és hogy ehhez a képernyő előtt töltött idő és a közösségi média is hozzájárul. A fiatalok és a gyerekek sajnos könnyen megtapasztalhatják, hogy milyen veszélyes is lehet az online tér, és itt nem csak a zaklatásról van szó. Hanem például azokról a tartalmakról, amelyeken minden nap tökéletesre szerkesztett arcokat és testeket látnak. Tinédzserként amúgy sem nagyon elégedett magával az ember – hát még, ha elhiszi, hogy ő nagyon messze van a széptől, a csinostól, a tökéletestől.
Az ausztrál törvénynek rengeteg kritikusa is van, és a legtöbben azt hangsúlyozzák: a tiltás nem oldja meg a problémákat. Először is, még a törvény előtt rengeteg tini hozott létre hamis profilt, hogy továbbra is ott maradhasson a közösségi médiaoldalakon. Másodszor: ezeket az oldalakat titkosítva is el lehet érni, és bármikor kölcsön lehet kérni egy felnőtt személyi igazolványát a regisztrációhoz.
Harmadszor: ha mindenféle igazolványt, adatot meg kell adnia valakinek ahhoz, hogy ellenőrizhessék az életkorát, akkor felmerül a kérdés, hogy ezeket az adatokat ki tárolja és mennyire biztonságosan. A kormány erre azt mondta, hogy a felhasználókról szóló információkat az életkor ellenőrzése után meg kell semmisíteni, és ha a cégek nem így tesznek, akkor nagyon meg fogják büntetni őket.
Milyen következményei lehetnek?
A legnagyobb probléma a tiltással kapcsolatban, hogy megfoszthatja a tiniket a kapcsolataiktól. Az LMBTQ-közösség legfiatalabb tagjai például gyakran támaszkodnak sorstársi közösségekre, hogy megértésre és támogatásra találjanak. Az ausztrál tinik egy része felháborodottan reagált a törvényre. Ők úgy vélik, probléma, hogy nem bíznak bennük, épp egy olyan időszakban, amikor alakulgat a függetlenségük és az önállóságuk. Szerintük a kormány túlságosan is beavatkozik az életükbe. Néhány tizenéves azt nyilatkozta, hogy a tiltással a politikusok csak még vonzóbbá tehetik a közösségi médiaoldalakat.
Más kritikusok azt is kiemelték, hogy a közösségi média tette lehetővé a fiataloknak azt is, hogy részt vegyenek a közéletben és szerveződjenek. (Például iskolai sztrájkot indítsanak a klímavédelemért, ahogy azt a tizenéves Greta Thunberg tette.)
A témával foglalkozó szakértők szerint a tiltás helyett olyan oktatásra lenne szükség, ami megtanítja a fiatalokat a digitális világ és a hírforrások okos használatára. Ráadásul: a törvény már életbe lépett, de a kormány nem biztosít új mentális egészségügyi, vagyis iskolai zaklatás elleni programokat. Vagyis a tiltás helyett (vagy mellett) egy erősebb, gondoskodó kultúrát kellene építeni a fiatalok köré – írták.
A tiltás kérdésre már Európában is felvetődött. Dánia bejelentette, hogy betiltja a közösségi médiát a 15 év alattiak számára, Norvégia pedig hasonló javaslatot fontolgat. A francia parlament és a spanyol kormány szintén azon dolgozik, hogy korlátozza a tinédzserek közösségimédia-használatát.
Források: ABC Australia. Unicef Australia. The Conversation.
