Talán hallottad már, hogy a kormány rendre hadat üzen a multiknak. Esetleg azt is, hogy a multik megsarcolják a magyar gazdaságot és direkt lehúzzák a magyar vásárlókat. Azt a pénzt pedig, amit gátlástalanul beszednek a magyar lakosságtól, külföldre viszik.
Ezért a kormány, legutóbb például Lázár János építési és közlekedési miniszter, többször is keményen fogalmazott a multikkal kapcsolatban. Lázár például a minap azt mondta, hogy a választások után „baltával esnek neki” a jelenlegi rendszernek, és a „négy sarkából forgatják ki” azt, hogy ne a multik, hanem a magyarok járjanak jól.
Ha csak ezt tudod a multikról, azt gondolhatod, hogy azok valami félelmetes szörnyetegek, akik ellen csatarendbe kell állítani egész Magyarországot. De ha közelebbről megnézzük, nem is olyan ijesztő az „ellenfél”.
Kik is azok a multik?
A multi a multinacionális vállalatok rövidebb neve. Ezek azok a cégek, amik nemcsak egy országban működnek. Ilyen például a Tesco és a Spar, az Erste Bank vagy a Raiffeisen, de ilyen az Audi, a Mercedes és a Burger King is. Ezek külföldi tulajdonban vannak, de vannak olyan multik is, amik Magyarországról terjeszkedtek. Ilyen például az OTP és a MOL.
Ezek a cégek hatalmasra nőttek, rengeteg országban tartanak fenn irodákat, gyárakat, üzleteket. Épp ezért rengeteg embernek adnak munkát. Vagyis az ellenük folyó harc következménye az is lehet, hogy egy csomó ember elveszítheti a munkahelyét. Ugyanis volt már példa arra, hogy egy multi bezárta az összes magyarországi boltját és kivonult az országból.
Ezek a cégek komoly bevételeket termelnek, amik után jelentős összegeket adóznak is. Tehát az ország költségvetése szempontjából sem mindegy, hogy itt vannak-e, vagy sem. Viszont az is tény, hogy hatalmas nyereséget is termelnek, de ez meg érthető. Kevés olyan szereplő van jelen a piacon, aki nem akar pénzt keresni.
Miért orrolt meg rájuk a kormány?
A jelenlegi Fidesz-kormány már 2010-ben, a hatalomra jutása után elkezdte piszkálni a multicégeket. Akkor eléggé üres volt az államkassza, ezért különadót vetettek ki a bankokra, energiavállalatokra és távközlési cégekre. Később a kereskedelmi láncokra is. Ezeket az adókat átmenetinek, ideiglenesnek ígérték, de végül maradtak. Csak a nevük változott, a bankadótól a „chipsadón” át az „extraprofitadóig”.
A kormánynak az is a baja a multikkal, hogy azok kiszorítják a kisebb magyar vállalkozásokat a piacról. Egy kisebb cégnek ugyanis nehéz egy nagyobbal versenyezni. A multicégekben általában nagyon értik a dolgukat, évtizedes tapasztalatuk van arról, hogyan kell boltot vagy hamburgerezőt üzemeltetni. Azt is nehezen viseli a mostani kormány, hogy külföldi cégek a legnagyobbak a legfontosabb ágazatokban. Ilyen például az élelmiszer-kereskedelem vagy az energiaipar.
Nem véletlen tehát az sem, hogy a kormány, vagyis a Fidesz szavazói örültek, amikor a „gonosz” multikat komolyan megadóztatták. Elsőre úgy tűnt, a kormány végre nem „az emberektől” veszi el a pénzt, hanem valaki mástól.
Na de ki fizet végül?
Nemcsak a multik, hanem igaziból senki se szeretné, ha többet kellene kifizetnie, mint amennyit keres. A multik pedig különösen érzékenyek arra, hogy ne legyenek veszteségesek. Hiszen hatalmas összegekkel kell egyensúlyozniuk ahhoz, hogy folyamatos legyen a termelés, hogy tudjanak új beruházásokat csinálni és ki tudják fizetni sokezer ember fizetését minden hónapban. Ráadásul legtöbbször nem emberbaráti szeretetből tartják fenn a vállalatot, hanem igenis nyereségesek akarnak maradni, tehát pénzt akarnak keresni.
Így nem véletlen, hogy ezekre a különadókra sem az lett a válasz, hogy megvonták a vállukat és szép csendben befizették azokat. Hanem bizony áthárították ezt a vásárlókra, tehát lényegében mindenki másra. Még rád is.
Itt egy egyszerű példa egy tábla csokival:
- Egy tábla csokit mondjuk 400 forintért árulna egy bolt, mert ennyibe került a gyártás, a szállítás, és még egy pici hasznot is rátettek.
- Viszont az állam elkéri az ÁFA-t, ami még 108 forint.
- Be kell fizetni utána a chipsadót is, ami egy különadó az egészségtelen ételek után. Ez még 30 forint.
- És a boltláncot sújtja még egy kiskereskedelmi különadó is. Ez 12 forint lenne, de ezt is beépítették a csoki árába.
Így kerül a 400 forintos csoki a végén 550-be.
Tehát a multi úgy fizeti be a rá kivetett különadókat, hogy az neki egyáltalán nem kerül semmibe, hiszen semmivel sem lesz kevesebb a pénze. Egyszerűen átírja az árcédulákat. Voltaképp az állam is jól jár, mert neki viszont több lesz a pénze. Egyedül a vásárló vakarja a fejét, hogy miért lett ennyivel drágább a csoki.
De ez nemcsak a csokival működik így, hanem egy csomó más termékkel a boltban. És ez van a mobilod havidíjával, a benzinnel vagy a banki átutalások költségével is. A különadókat ezeknek az árába is beépítették, amit a végén a vásárlók, felhasználók, fogyasztók fizetnek meg. Még azok is, akik annak tapsolnak, hogy a „gonosz” multikat milyen keményen megadóztatta a kormány.
Kiemelt kép: HVG
