Ma lép ötödik évébe az Ukrajnában dúló háború. Az orosz hadsereg 2022. február 24-én lépte át Ukrajna határát, és azóta folynak a harcok. Ez a háború a világ egyik legsúlyosabb problémája, aminek még mindig nem látszik a vége. Leginkább azért, mert az oroszok nem akarják befejezni.
A háború nem a semmiből robbant ki. Amióta Ukrajna felkelt az ottani, oroszbarát diktatúra ellen, és az Európai Unió felé vette az irányt, az oroszok igyekeznek tönkretenni őket. A keleti megyékben szeparatista, vagyis az elszakadásért küzdő szervezeteket fizettek és fegyvereztek fel. Később titkos művelettel megszállták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Ezek után következett a valódi háború.
Miért csinálják?
Vlagyimir Putyin orosz elnök saját népének azzal indokolta a támadást, hogy Ukrajna veszélyt jelent az oroszokra, és vérszomjas nácik irányítják. Ezek nyilvánvaló hazugságok: az ukránok épp Európához akartak csatlakozni, és demokratikus államban élni. Az ukrán hadsereg épphogy képes a védekezésre – nehéz volna elhinni, hogy le tudnák rohanni Oroszországot, még ha akarnák is.
Az egyik magyarázat, hogy ez semmi más, mint hódító háború, az oroszok egyszerűen meg akarják szerezni az ukrán földet, ipart, népességet és ásványkincseket. Lehet, hogy Putyin nem látott más módot országa megerősítésére. Oroszországot nem sikerült modernizálnia, a lakossága egyre csökken, bevétele az olaj- és gáztermeléstől függ. Az egyetlen erőssége a hadsereg maradt, így ezzel kellett lépnie. Ám az sem bizonyult elég erősnek.
A másik elmélet szerint Putyin abban látta a veszélyt, hogy ha a rokon ukrán népnek sikerül demokráciát teremteni, az példát mutathat az oroszoknak is.
Hogy áll a háború?
Az összecsapásban mindkét nép szenved, de másképp. Ukrajna városait naponta bombázzák az oroszok rakétákkal és drónokkal, sok helyen nincs áram és fűtés. A támadások sokszor lakóépületeket, kórházakat céloznak, így sok a civil áldozat is. Milliók hagyták el az országot.
Oroszország ellen szankciókat, büntetőintézkedéseket vezetett be a fél világ. Sok mindenből hiány van, a pénz egyre kevesebbet ér, az élet nehéz, az elnyomás egyre durvább.
A frontvonal eközben alig mozdul. A szemben álló csapatok főleg drónokkal harcolnak, ezrével zúgnak a távirányított fegyverek a lövészárkok felett. Minden mozgásra azonnal lecsapnak, vagy tüzérségi csapást indítanak. Sem az oroszok, sem az ukránok nem képesek már nagyobb támadásra.
A háború fegyverzetéről itt írtunk:
Vasak és emberek az orosz-ukrán háborúban
A veszteségek nem ismertek, független megfigyelők szerint mindkét oldalon fél- és egymillió között lehetnek. Ekkora vérengzést a második világháború óta nem szenvedett el a két nép.
Ukrajna kezdetben semmit nem volt hajlandó engedni, az utóbbi hónapokban viszont hajlandónak mutatkozott arra, hogy a megszállt területeket részben átadja az oroszoknak. Moszkva viszont jóval többet akar, lényegében teljes győzelmet és Ukrajna gyarmatosítását. Ehhez nincs erejük, de valószínűleg nem is ez a céljuk, hanem a háború folytatása.
Putyinnal nincs megoldás
Az orosz elnök négy éve gyors győzelemmel számolt. A terv az volt, hogy hamar betörnek a fővárosba, Kijevbe, elfogják az ukrán kormányt, és saját embereiket teszik a helyükre. A néhány naposra tervezett akció kudarcot vallott. Putyin elképesztő mennyiségű embert, fegyvert és pénzt áldozott fel. Ezek után nem mondhatja a népének, hogy két megyéért tette tönkre az országát. De amíg a háború folytatódik, addig táplálhatja a reményt, hogy valahogy majd győznek.
Ebből az következik, hogy amíg ő életben és hatalmon van, addig a béke valószínűtlen. Bár Donald Trump amerikai elnök megpróbált közvetíteni, az orosz fél semmilyen engedményre nem hajlandó.
Vlagyimir Putyin 73 éves. Akár holnap is meghalhat, de az is lehet, hogy még tizenöt évig vezeti Oroszországot – a végtelen háborúba.
