Még csak néhány hónapja van hivatalban a Magyar Péter által vezetett Tisza-kormány. Értékelni egyelőre nehéz, de összegyűjteni már lehetséges, hogy a politikusok eddig milyen intézkedéseket vezettek be, milyen törvényeket hoztak. A lista egyébként hosszú, de a legfontosabbakat most felsoroljuk nektek!
Irányt váltani lassú folyamat. Egy ország jogi, egészségügyi, kulturális, beruházási rendszerét nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, így az új kormány sem képes rá. Néhány hónap múlva viszont, amikor már nem csak az irányok látszanak, hanem a megvalósítás is zajlik, ideje lesz elővenni a Tisza Párt választás előtti ígéreteit és megnézni, hogy azokból mi vált valóra.
Eddig teljesülni látszik az az ígéret, hogy Magyar Péterék küzdenek a korrupció ellen. A kormány vizsgálja a Fidesz korábbi kormányzati döntéseit, kiadásait, szerződéseit, és igyekszik felelősségre vonni azokat, akik valamilyen módon zsebre tették vagy elherdálták az adófizetők pénzét. Többek között ezért jött létre a vagyonvisszaszerzési hivatal.
Szabadabb a szó?
Magyarék mihamarabb igyekeztek rendezni a kapcsolatot az európai uniós intézményekkel és a tagállamok vezetőivel. Miután hivatalba léptek, vállalták, hogy végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyeket Orbánék nem, és amelyek feltételei annak, hogy az országunk kapjon uniós forrásokat. Magyarék lépései után ennek egy részét már felszabadították a számunkra. A kormány barátibb hangot ütött meg Ukrajnával, továbbá csatlakozott az Európai Ügyészséghez.
A sajtót is másképp kezeli az új kormány, mint az elődje. Az újságírók a választás óta bemehetnek a parlamentbe, részt vehetnek a kormányinfón, ahol feltehetik a kérdéseiket. Hegedűs Zsolt (táncoló) egészségügyi miniszter ezzel párhuzamosan feloldotta azt a szabályt, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók nem, vagy csak engedélyekkel nyilatkozhattak a sajtónak.
Írtunk arról, hogy Magyar Péterék részben leállították az új vendégmunkások behozatalát az országba, és felülvizsgálták azt is, hogy a multicégek mennyi állami támogatást kapnak. Arról is döntöttek, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.
Az alkotmány kérdése
A legnagyobb visszhangot az Alaptörvény 17. módosítása (vagyis az alkotmánymódosítás) váltotta ki. Ez egy átmeneti szabályozás addig, amíg el nem készül egy teljesen új alkotmány. Magyarék szerint erre azért van szükség, hogy biztosítsák a demokratikus működést, és kevesebb döntéshez legyen szükség kétharmados többségre (vagyis könnyebben működjön az Országgyűlés).
Ugyanezzel a módosítással tudnák eltávolítani a helyéről Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, amit a Tisza korábban szintén megígért.
Nagy felzúdulást keltett a hír, hogy egy darabig biztosan nem lehet senki 8 évnél tovább miniszterelnök. A döntés figyelembe veszi az eddigi hivatali időszakokat is, vagyis Orbán Viktort sem lehet már újraválasztani (és nyolc év múlva Magyar Pétert sem).
Egy másik javaslat szerint egy országgyűlési képviselő csak legfeljebb 12 évig dolgozhat a parlamentben. A Tisza úgy véli, a politikai elitet csak így lehet megújítani, hiszen ha ugyanazok a politikusok ülnek az Országgyűlésben évtizedekig, akkor bebetonozódhatnak a szerepek. Ez is vonatkozik a jelenlegi képviselőkre, vagyis aki 12 vagy több éve van ott, a következő választáson már nem indulhat. Gulyás Gergely is így lenne ezzel 2030-ban, erre hivatkozva le is lépett a Fidesz-frakció éléről.
Az intézkedések természetesen vitathatók. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis miért ne a választók döntsék el, hogy kit szeretnének a parlamentben látni. Hogy nem éppen velük szúrnak-e ki, ha 12 év után egy törvény miatt kizárnak egyes politikusokat a parlamentből. A javaslatot emiatt egyébként több civil szervezet is kritizálta.
A Tisza-kormány eddigi munkájáról megoszlanak a vélemények, de a Medián szerint a megkérdezettek 67 százaléka úgy látja, hogy az ország jó irányba halad. Az Idea Intézet pedig azt mérte, hogy a magyarok 63 százaléka értékeli pozitívan a kormány idáig nyújtott teljesítményét.
